hirdetés
hirdetés

Meteorák: ég és föld között lebegni

A Meteorák, világörökségi területén mintegy hatvan millió évvel ezelőtt még tenger volt. Mára viszont az egykori víztömeg helyén, több száz méter magas, érdekes formájú sziklák emelkednek. Ezek tetején évszázadokkal ezelőtt, égbe meredő kolostorokat építettek, melyeket ma is több tízezren látogatnak évente. 

hirdetés

Az első kolostort még a XI. században Athanasios szerzetes alapította és a területet Meteoráknak nevezte el, ami azt jelenti, hogy az ég és a föld között lebegni. A világ azóta is ezen a néven ismeri ezt az érdekes görög vidéket.

A huszonnégyből már csak hat működik

Az évszázadok során összesen 24 kolostort építettek itt, amelyekbe elsősorban visszavonult szerzetesek költöztek és ma is ők lakják. Napjainkban viszont már csak hat kolostor működik, mert a többi tönkrement vagy nem lakják.

A szerzetesek mondhatni a világtól elzárva élnek itt és napirend alapján élik a mindennapjaikat. A remeték gondosan művelt kertekben tevékenykednek, méhészkednek, illetve gyógynövényeket is termelnek.

A kolostorokban viszont az ortodox templomépítészet különlegességeit és az ikonfestészet emlékeit sikerült megőrizniük.

Itt körös körül a békesség hatja át a sziklák erdejét, csupán a naponta érkező turisták zaja töri meg a csendet.

A sziklák ékköveinek nevezett kolostorok közül meglátogattuk a Varlaamot, amelyet az egyik legmagasabb helyre építettek és közel kétszáz lépcső vezet oda, biztonságosan. De évszázadok óta változatlan maradt a kötélen mozgatható pamutháló, illetve a vashordó, amelyet ma is rendszeresen használnak. Ezekkel emelik a magasba az élelmiszereket és más tárgyakat is, amelyekre a szerzeteseknek szükségük van. 

Panoráma terasz a Varlaam kolostor előterében (Fotó: Mentusz Károly)
Panoráma terasz a Varlaam kolostor előterében (Fotó: Mentusz Károly)

Ikonfestészettel és zenével is foglalkoznak

A Mindenszentek tiszteletére szentelték fel az itt élők főtemplomát, ahol a falfestmények gazdagságával, az ikonfestészet gyöngyszemeivel találkozhattunk. Az épülethez múzeum is tartozik, ahol az őrzött kincsek között püspöki öltözékeket, hordozható szentképeket, kelyheket, különleges misekönyveket láthattunk.

Ezután a sziklaóriások között kialakított műúton visszafelé Kalambaka irányában haladva értük el Szent István vértanú kolostorát. Ezt a történészek szerint 1192-ben építették. Később azonban fokozatosan kiürült és lakhatatlanná vált. Ám a XX. században, pontosan 1961-ben apácaközösség alakult itt, amely azóta felvirágoztatta a kolostort.

Emellett gazdag kincstárat is létrehoztak, ahol - többek között - aranyozott kereszteket, arany hímzésű húsvéti halotti lepelt, különleges evangéliumos könyveket állítottak ki. Az apácák közül napjainkban többen ikonfestészettel és zenével foglalkoznak.

Magyar nyelvű kiadvány is készült

Az elmúlt évtizedekben, különböző nyelveken számos tanulmányt írtak a Meteorák kolostorairól. Nemrég viszont a magyar turisták örömére gazdagon illusztrált magyar nyelvű útikönyvet jelentettek meg Görögországban. Ez kiadvány a szakértők megállapításaira támaszkodik és bemutatja Thesszália gyönyörű vidékét, valamint a kolostorok életét is. 

A Szent István kolostor része az ortodox temlomépítészet egyik gyöngyszeme (Fotó: Mentusz Károly)
A Szent István kolostor része az ortodox temlomépítészet egyik gyöngyszeme (Fotó: Mentusz Károly)

Mentusz Károly
a szerző cikkei

(forrás: Turizmus Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Partnerünk