Guller Zoltán kijelentése kapcsán még Trump elnök is eldobta híres sildes sapkáját, majd elképedve a Fehér Ház asztalára hajította – és ez nem vicc, ugyanis az év első turisztikai sajtótájékoztatóját az MTÜ egy izgalmas csavarral a budapesti Madame Tussauds panoptikumban tartotta, a kiállított viaszbábok szomszédságában.

Mutatós vendégérkezés számok: 20 millió felett

Elhangzott, a tavalyi évben Magyarországon 20,6 millió vendéget regisztráltak, amelynek mintegy fele külföldről érkezett. Ez különösen figyelemre méltó egy 10 milliós ország esetében, hiszen a turizmus teljesítménye így kétszeresen haladta meg a lakosság számát. A vendégéjszakák száma elérte a 48,9 milliót, ami stabil keresletet és erős piaci jelenlétet jelez.

Nemzetközi összevetésben is kimagasló az eredmény, hallhattuk, a magyar turizmus vendégszám-növekedése az uniós átlag 2,5-szerese volt. Ausztriát több mint kétszeresen, Horvátországot több mint ötszörösen, Csehországot pedig több mint kétszeresen sikerült felülmúlni. Az Európai Unió rangsorában Magyarország a 7. helyet szerezte meg a vendégszám-növekedést tekintve.

Budapest és a vidék párhuzamos erősödése

Budapest továbbra is a hazai turizmus motorja: 7,5 millió turista érkezett a fővárosba, ami több mint 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A vidéki desztinációk is erős évet zártak: 12 millió vendéget fogadtak, közülük 9 millió volt turista, ami 2,5 százalékos emelkedést jelent, jelezte Guller Zoltán.

A Balaton továbbra is meghatározó szereplő: 3,4 millió vendég, összesen 10 millió vendégéjszaka kapcsolódott a térséghez. A legnépszerűbb vidéki célpontok között Siófok, Hévíz és Hajdúszoboszló szerepeltek.

Küldőpiacok és költési adatok

A legfontosabb küldőpiac továbbra is Németország, ahonnan 1,1 millió vendég érkezett, 13 százalékos növekedéssel. Jelentős forráspiac maradt Románia és az Egyesült Királyság is. Az eltérő költési minták jól kirajzolódnak: míg egy brit hétvégén mulatozó vendégcsapat tagja átlagosan 22 ezer forintot, addig egy amerikai házaspár fejenként akár 120 ezer forintot is elkölt egy látogatás során.

A szálláshelyek bevétele 218 milliárd forintot tett ki. A SZÉP-kártya továbbra is kulcsszereplő: 2025-ben 499 milliárd forintnyi feltöltés történt (10 százalékos növekedés), a költések összege 492 milliárd forint volt, miközben 127 milliárd forint még felhasználatlan maradt.

Légi közlekedés, fejlesztések és finanszírozás

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 19 milliós utasforgalmat ért el, ami az elmúlt 75 év legjobb eredménye. Mint az MTÜ elnöke kihangsúlyozta, az állam tulajdonosi szerepvállalásával megerősödött az irányítási befolyás, jelenleg már 20 közvetlen járat köti össze Magyarországot Kínával, és a közeljövőben új amerikai és kanadai légi összeköttetések is indulhatnak.

A fejlesztési oldalon egyre hangsúlyosabb a kedvezményes, 2,5 százalékos hitelkonstrukciók alkalmazása – különösen a Kisfaludy Program keretében –, amely a beruházásokat fokozatosan a piaci alapú finanszírozás felé tereli.

Mennyiség helyett minőség

Az MTÜ elnöke hangsúlyozta: a következő időszak célja nem a vendégszám további növelése, hanem a minőségi turizmus erősítése. Bár az átlagos tartózkodási idő csökkenő tendenciát mutat – Budapesten 2,4 vendégéjszaka alá mérséklődött, és vidéken is enyhe visszaesés látható –, az adatok összességében nem jeleznek strukturális problémát.

A balatoni vendéglátósok körében jelzett csökkenő vendégszámról szóló kérdésünk kapcsán Guller elmondta, az NTAK napi szinten mintegy 45 ezer vendéglátóhely adatait követi, és a rendszer jelenleg nem mutat válságjeleket.

Kilátások

Szintén egy kérdésre válaszolva a turisztikai szakértő kijelentette, a magyar turizmus 2025-ben stabil, ellenálló és versenyképes ágazatként bizonyított. A kihívások kezelésében a fókusz egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű vendégkörre, a hosszabb tartózkodás ösztönzésére és a szolgáltatási színvonal további emelésére helyeződik át. A rekordok éve után 2026 kulcsszava így tehát egyértelműen: minőség.