A fogyasztók többsége kifejezetten bizalmatlan az AI segítségével készült reklámokkal szemben, miközben a mesterséges intelligencia robbanásszerűen terjed a hazai kkv-k marketingjében – derül ki a Marketing Commando legfrissebb kutatásából, látványos animált adatvizualizációval az AI meneteléséről, valamint a kkv-k marketingeszközeinek átrendeződéséről 2019 és 2025 között. 

A mesterséges intelligencia mindössze három év alatt a semmiből a harmadik legnépszerűbb marketingeszközzé vált a hazai kis- és középvállalkozások körében. 2025-ben a vállalkozások 58 százaléka már használ AI-alapú megoldásokat marketingcélokra, ami 38 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A válaszadók mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még soha nem alkalmazott mesterséges intelligenciát.

A vevők nem nagyon örülnek

A kutatás szerint az AI-val támogatott marketing használata nem problémamentes: a megkérdezett vállalkozások közel negyede (24 százalék) már érzékel fogyasztói ellenállást az AI segítségével készült reklámokkal és tartalmakkal szemben.

Ezt támasztja alá egy külön, 300 fős kontrollkutatás is. A válaszadók 41 százaléka kifejezetten zavarónak tartja az érezhetően mesterséges intelligenciával készült reklámokat, különösen a fiatalabb és magasabban iskolázott csoportokban. Mindössze 3 százalék szerint növeli a hitelességet, ha egy reklám AI segítségével készült, miközben 53 százalék úgy véli, ez inkább ront rajta. Az ilyen tartalmakat a válaszadók 28 százaléka automatikusan átgörgeti vagy bezárja, és mindössze 11 százalék érdeklődését keltik fel.

„Az embereknek nem az a bajuk, hogy egy reklám mesterséges intelligenciával készült, hanem az, hogy rossz. Az AI ezt legfeljebb felerősíti. A vásárlók szemében önmagában nincs hozzáadott értéke annak, ha egy reklám AI segítségével készült” – fogalmazott Wolf Gábor, a marketing tanácsadó cég vezető tanácsadója.

A kisvállalati marketing szakértő szerint az AI-t érdemes inkább támogató technológiaként használni:

olyan eszközként, amely gyorsítja a munkát és megkönnyíti a kivitelezést, miközben a hangsúly azonban továbbra is az ajánlat minőségén, a világos üzeneteken és a kreativitáson marad.

Szöveges tartalmaknál különösen fontos az emberi szerkesztés, mert a hitelesség és a szakértői jelenlét továbbra is kulcsszerepet játszik a fogyasztói bizalom kialakításában. Ha ezek rendben vannak, a közönség számára már másodlagos kérdés, hogy az AI részt vett-e a megvalósításban.

„A mesterséges intelligencia ma már szinte minden területre hat. Azt látjuk, hogy a Facebook erősödésében szerepe lehet az AI alapú tartalomgyártás terjedésének is, ami megkönnyíti a kkv-k számára a közösségi médiás jelenlét fenntartását. Ezzel párhuzamosan visszaszorulnak azok az eszközök, amelyek jelentős személyes jelenlétet igényelnek” – magyarázta Wolf Gábor.

Az Instagram használata enyhén visszaesett, 50 százalékos arányával a negyedik helyre csúszott vissza. A Google 46 százalékkal az ötödik, a hírlevélküldés 42 százalékkal a hatodik, míg az ajánlatkészítés 38 százalékkal a hetedik helyen áll. Az ajánlás ennél nagyobbat esett: 37 százalékos arányával négy pozíciót rontott, így a nyolcadik helyre került. A keresőoptimalizálás 35 százalékkal továbbra is a kilencedik, miközben a blogolás egy helyet javítva visszakerült a top tízbe, a TikTok pedig kikerült a listáról.

Az AI végleg beépült a kkv-k marketingjébe

Az AI-eszközöket kompetensen használó vállalkozások egyszerre több csatornán, nagyobb volumenben és gyorsabban tudnak kommunikálni. Ez lehetővé teszi, hogy a kkv-k több tartalmat és több hirdetést készítsenek, valamint intenzívebb jelenlétet építsenek, ami közvetlenül támogatja a vevőszerzést és a márkaépítést, és versenyelőnyt jelenthet a piacon.

Ezzel párhuzamosan a technológia tovább demokratizálja a marketingkivitelezést is. Egyre több, korábban jellemzően kiszervezett feladat – a szövegírástól a grafikai munkákon át a videós tartalmakig – válik egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá, így házon belül is megoldhatóvá. Mindez átrendezi a marketingkivitelezői piac működését, miközben a vállalkozásokat tudatos döntések elé állítja: mely területeken építenek belső kompetenciát, és hol marad meg a külső szakértők hozzáadott értéke.