2018. január 1-jétől 19,5 százalékra – 2,5 százalékponttal – csökken a szociális hozzájárulási adó, ami a kormány szerint 200 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

Az ún. Munkahelyvédelmi Akció keretében a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű dolgozó (pl. nyugdíj előtt állót, pályakezdő, kisgyermekes édesanya, tartósan álláskereső) továbbra is adókedvezménnyel alkalmazható. Az akció eddig több mint 916 ezer munkavállaló foglalkoztatását segítette, és bevezetése óta már 590 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál — derül ki az NGM tájékoztatásából.

Az egészségügyi hozzájárulás 2017-ben 22 százalékos mértékű kulcsának 19,5 százalékra csökkentésével az egyes meghatározott juttatások adóterhe is tovább mérséklődik. A kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok úgy módosulnak, hogy változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett pénzbeli ellátások (pl: gyed, táppénz) alapja megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 90 ezer forintról 94 400 forintra, míg a magasabb mértékű (75 ezer forintos) tételes adó megfizetésekor 150 ezer forintról 158 400 forintra emelkedik az ellátási alap.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályai is módosulnak, melynek értelmében kifizetőt terhelő ekhó 20 százalékról 19,5 százalékra csökken.

2019-től négy éven keresztül újabb két-két százalékponttal csökkenhet a munkáltatók adóterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi hat százalékot. Az NGM szerint nemzetközi összehasonlításban az adócsökkentés azt jelenti, hogy a magyar adóék 2022-re alacsonyabb lehet, mint Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában.

Idén egy százalékponttal, 13 százalékra csökken a kisvállalati adó (kiva) mértéke. A tavaly is kivázó 15 ezer cégnél az adó mértékének egy százalékpontos csökkentése mintegy 2 milliárd forintot hagy. A kivába bármikor év közben is be lehet lépni. Idén az adócsökkentés mellett további változás, hogy elhatárolt veszteségként vehető figyelembe a 2017 előtt a kiva alanyiság alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség, illetve a felhasználásakor a 2017 évet megelőzően kifizetett beruházások összege is figyelembe vehető.

A kisadózók tételes adóját (kata) idén már az ügyvédi irodák is választhatják. 2018-tól már nem minősül főállású kisadózónak a nappali tagozatos hallgatóként tanulmányokat folytató és tanulmányai mellett vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély, így közteherfizetési kötelezettségét az alacsonyabb, 25 ezer forintos adótétel megfizetésével teljesítheti.

Fejlesztési adókedvezményt igényelhetnek idén a vállalkozások a közép-magyarországi régióban megvalósított fejlesztéseik során. A lehetőséggel azok a nagyvállalkozások élhetnek, melyek új termékeket, illetve eljárásokat fejlesztenek. A könnyítés igénybevételének kiemelt feltétele, hogy az érintett adózók a foglalkoztatottak számát vagy a bérköltségek összegét meghatározott mértékben növeljék. A kormány várakozásai alapján az idén debütáló szabály hozzájárulhat a régió további fejlődéséhez, az innovációs újdonságok magyarországi fejlesztéséhez és a foglalkoztatottság, valamint a bérek növeléséhez.