Vannak azonban olyanok is, akiknél ez az érzékenység gyakrabban és intenzívebben jelentkezik, mint kéne. A következőkben négy lehetséges okot mutatunk be, ami miatt a szemünk érzékeny lehet a napfényre.

1. Diagnosztizált fényérzékenység

Számos egészségügyi vagy mentális állapot válthat ki fényérzékenységet. Vannak olyanok, amelyek egy sérülés rövidtávú szövődményei és vannak, amelyek egy életen át fennálló állapotok, amelyek tartós kezelést igényelnek. Alapvetően azonban mindegyik a szem és az agy fényérzékelési módjának zavarát mutatja. Ez teszi a közvetlenül a szemünkbe sütő erős napfényt különösen zavaró tényezővé. A migrén, az agyrázkódás, a szemszárazság, a szorongás és a depresszió is mind olyan állapot, amelyekről ismert, hogy fényérzékenységet idéznek elő.

2. A szem védelmének hiánya

A szem megfelelő védelmének hiánya mind normál, mind extrém fényviszonyok között a szem károsodásához vezethet és felgyorsíthatja a fényérzékenységi panaszok kialakulását.

„Közvetlenül a szemünkbe sütő napfény mellett, például a vízfelületről, hóról, közlekedési táblákról vagy az autók szélvédőjéről visszaverődő fénysugarak is okozhatnak kellemetlenségeket, károsodást. Ennek következtében pedig a szem napfényre való érzékenységét, szemfájdalmat, homályos látást is eredményezhetnek” - mondja Klatz Norina optometrista, a Tipton Eyeworks showroom szakértője. „A napszemüveg, kalap viselése, a napernyő használata mind segítik csökkenteni a szem napfény által okozott terhelését. Mindig győződjünk meg róla, hogy a napszemüvegünk megfelelő UV védelemmel rendelkezik. Amennyiben ez nem teljesül és csak egy sima színezett lencsét viselünk, többet ártunk a szemünknek. Természetesen azzal is sokat teszünk szemünk jó állapotának megőrzéséért, ha nem nézünk hosszan az erősen tűző Napba.”

3. A napfény hosszantartó elkerülése

Talán nem meglepő, hogy az állandó sötétség, az árnyékos helyen való hosszabb tartózkodás is növelik a fényérzékenységet. Azokon a területeken például, ahol hosszabbak a nappalok és/vagy sötétség figyelhető meg, ott a migrénnel küzdő embereknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő az évszakokkal együtt váltakozó rohamok. Így nagyobb az esélye, hogy azokat a napfény váltja ki. A legtöbbünk ismeri azt az érzést, amikor egy hosszú film után a sötét moziteremből kilépve hirtelen túl világosnak érezzük a kinti fényviszonyokat. Most képzeljük el, hogy krónikusan érzékeny emberként minden nap ezt az érzést éljük át. Így már könnyen megérthető, miért választják sokan ebben a helyzetben, hogy inkább elvonulnak a napfény elől. A probléma azonban az, hogy ez a viselkedés végső soron súlyosbítja a gyors fényváltozásokra való fokozott érzékenységet.

4. A szem fizikai jellemzői

Akár hisszük, akár nem, a szem alapvető fizikai felépítése is befolyásolhatja a napfényre való érzékenységet. Például a világos színű szemek összefüggésbe hozhatók a fényérzékenységgel, mivel a kevesebb pigmentáció miatt szerkezetileg képtelenek blokkolni az erős fényt. Hasonlóképpen, a makula pigment (a retinában felhalmozódó növényi vegyületek) optimálisnál alacsonyabb koncentrációja gátolja a káros kékfény elnyelését, ami egyébként segítene megvédeni a szem fényérzékelő sejtjeit és ellensúlyozni a fényérzékenységet. Ezen egyszerű biológiai rendellenesség folytán a retinán áthatoló, több kék fényt tartalmazó sugárzás jelentősen növelheti az ember fényérzékenységét és a napfény által kiváltott kellemetlen érzést - szemeink védelméhez ez esetben különös mértékben hozzájárul, ha megfelelően kialakított napszemüveget viselünk.