Második helyen a cseppkőbarlangjairól híres Aggteleki Nemzeti Park végzett 20 százalékkal, harmadik lett a Bükki Nemzeti Park 18 százalékkal, amely lombos erdeivel és vízeséseivel vonzza a látogatókat. Az Őrségi Nemzeti Park – a falusias táj és árnyas erdők vidéke – 14 százalékkal a negyedik helyen zárt, az ötödik helyet pedig a Hortobágyi Nemzeti Park szerezte meg, amely az alföldi puszta és a hagyományos állattartás ikonikus helyszíne, 11 százalékkal.

A vízi élőhelyeiről és madárvilágáról ismert Fertő–Hanság, valamint az ártéri erdőkkel és mocsarakkal tarkított Duna–Dráva Nemzeti Park egyaránt 4-4 százalékot kapott a felmérés során. A Duna–Ipoly Nemzeti Park – a folyók menti völgyek és erdők otthona – 3 százalékot ért el, míg a Körös–Maros Nemzeti Park, az ártéri rétek vidéke, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park, a homokbuckák és a sztyeppei tájak hazája, 2-2 százalékot szerzett.

Bármelyik kiemelt természetvédelmi területről legyen is szó, mindegyik különleges látnivalókat és élményeket kínál – köztük több világörökségi helyszínnel is büszkélkedhet, mint például az Aggteleki, a Hortobágyi és a Fertő–Hanság Nemzeti Park.

A most legszebbnek választott Balaton-felvidéki Nemzeti Park számos kuriózumot rejt.

Itt található például a Kis-Balaton, amely Fekete István regényeinek is a helyszíne, a világon egyedülálló és csónakázásra is lehetőséget adó Tapolcai-tavasbarlang, valamint a híres Tihanyi-félsziget. Emellett érdemes felfedezni a Bakony–Balaton Geoparkot, Hegyestűt, a Badacsonyi Bazaltorgonákat, valamint Salföldet és a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumot is. A Káli-medence apró falvai vonzó fekvésük mellett gasztronómiai különlegességeikkel is csábítanak, míg a Badacsonyról vagy a Szigligeti várból páratlan panoráma nyílik a vidékre. A térség feltérképezhető egy tókerülő kerékpártúra részeként, de akár az Országos Kéktúra helyi szakaszain vagy a Balaton-felvidéki Kéktúrán barangolva is.