Ahogy mi is megírtuk, idén nyáron több szerencsétlen – ám nem szándékos – múzeumi rongálásról is beszámolt a világsajtó.

Júniusban a firenzei Uffizi képtárban egy látogató szelfizés közben nekiesett Anton Domenico Gabbiani 1712-es portréjának. Bár komoly kár nem keletkezett, az eset ismét rávilágított a tömegturizmus és a szelfikultusz veszélyeire. Az Uffizi ezért a jövőben szigorításokat helyezett kilátásba a látogatói magatartás szabályozására.

Pillanatok alatt körbejárt a neten az a felvétel, amit a veronai Palazzo Maffeiben működő múzeum kamerája rögzített egy férfiről, aki a minél menőbb és hitelesebb fotó kedvéért ráült az egyik kiállítási tárgyra, olvasható a cikkben. A múzeum szerint a látogatók „minden szabályt megszegtek, amely a művészet és a kulturális örökség tiszteletéről szól”, és rámutattak arra, hogy nyilvánvalóan látható, hogy a pár kivárta, amíg a teremőr kimegy, hogy végrehajthassák a szerencsétlen akciót.

Tavaly augusztusban egy négyéves kisfiú véletlenül darabokra tört egy 3500 éves korsót egy izraeli múzeumban tett látogatás során. Az edényt valószínűleg eredetileg  bor és olívaolaj szállítására használták, és még Dávid és Salamon király idejét megelőzően készült a Földközi-tenger keleti partján.

A szülők szerint a gyerek csak kíváncsi volt, és szerette volna megnézni, mi van az edényben, ami felborult. Az eset után pár nappal a család visszatért a múzeumba, ahol bocsánatkérés gyanánt a kisfiú a saját agyagvázáját ajándékozta oda az összetört műalkotásért „cserébe”. Még hosszan lehetne sorolni a botrányos eseteket.

Több fővárosi múzeumot is megkérdeztünk, hogy az elmúlt években történt-e náluk hasonló, nem szándékos látogatói rongálás. A Szépművészeti Múzeum lapunknak küldött válaszában megerősítette, hogy noha nagy hangsúlyt fektetnek a kiállításokon látható műtárgyak védelmére – és ez különösen igaz az időszaki kiállításokra, ahol gyakran milliárdos biztosítási összegű műtárgyakat lehet megnézni –, nagyon ritkán előfordulnak balesetek, derült ki az Mfor cikkéből.

Ilyen volt például 2022 nyarán a Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című tárlaton az egyik látogató táskájából a rosszul lezárt üdítős palackból a falra és egy festmény keretére fröccsent a folyadék.

Káresemény szerencsére nem történt, a folyadékot könnyen eltávolították a múzeum szakemberei. Ugyanakkor – mint írták – szándékos vagy figyelmetlenségből adódó károkozás esetén is a rongálót terhelné a műtárgy helyreállítási, restaurálási költsége.

Ki a hibás és fizeti meg az okozott kárt? 

A Museums Association témával foglalkozó írásában éppen azt a kérdést fejtegette, ami ilyen esetben elsőként felmerül: hogy a múzeum vagy a látogató hibája, illetve felelőssége, ha egy kiállított műtárgy figyelmetlenségből megsérül; és persze kit terhel a helyreállítás költsége. 

A cikk folytatása laptársunk, az Mfor oldalán olvasható tovább.