Bár Bodony zsákfalu, ennek ellenére szép természeti környezetben, tiszta levegővel és megfelelő közbiztonsággal rendelkezik. Mindössze három kilométerre van Parádtól, régi, Árpád-kori település, melyet a Honfoglalás óta a hagyományaikat őrző palócok laknak. Manapság sok az idős ember és kevés a fiatal, mert szinte nincs munkalehetőség. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Csupán néhány vállalkozás működik, amelyek főleg mezőgazdasággal foglalkoznak. Így a turizmus fontos ebben a faluban. Paraszti portákon és vendégházban fogadják az érkezőket.

Megtanulhatnak horgolni és hímezni

Van is látnivaló azoknak akik ide látogatnak. Így régi emlékeket őriznek abban a felújított, szépséges portán, amelyet Kincsesháznak neveznek. Az udvara tele van színes virágokkal, a kertben pedig minden olyan növény megterem, amelyre a tulajdonosnak szüksége van. Háziállatok is akadnak, melyeket meg is simogathatnak a vendégek, sőt itt regi dolgokra is megtanítják őket, például horgolni, hímezni, régi motívumokat készíteni. Érdekesség, hogy az összegyűjtött mintakincseket tájegységenként rendeztek el. Így a Matyóföld, a Palócföld, a Sárköz, a Székelyföld, a Mezőség értékei találhatók meg, melyeket megismerhetnek a látogatók. Bodonynak különleges hangulata van, amelyet a hagyományos építésű parasztházaknak köszönhet.

Az épületek nagyobb részét a helybeliek lakják, de egyre többen vásárolnak és alakítanak ki nyaralókat azok, akik az ország különböző részeiből érkeznek. A falu határában szép környezetben található a Kiskata-réti víztároló, amely sokak kedvenc kirándulóhelye is. Itt a horgászás mellett tűzrakóhelyeken süthetnek, főzhetnek a vendégek. Akik pedig ilyenkor ősszel érkeznek, közelről hallhatják a környékbeli szarvasok bőgését. Az is érdekességnek számít, hogy a községháza egy a palóc építészeti hagyományokat őrző tornácos ház. A falu temetőjében pedig egy XVII. századi harangláb áll.

A barokk templom és a stációk

A község leghíresebb épülete a Szent Mihálynak szentelt, 1776-ban barokk stílusban átépített katolikus templom, amely egyébként gótikus eredetű. Az udvarán pedig fülkékben elhelyezett stációk követhetők nyomon. Bodonyra jellemző a gazdag népművesség, a kézműves kutúra, amely napjainkban is él. Így például a Népművészeti Házban hagyományos eszközökkel készítenek fali szőnyegeket, szőtteseket, hímzéseket. A műhelyben levő szövőszéket pedig is kipróbálhatják az érdeklődők. A faluban él és alkot Les Gábor népi iparművész, az Erdélyből származó fazekas mester. A munkáit a hazai és külföldi vendégek is keresik. Ugyancsak magángyűjteményként ismerhetik meg a múlt és a jelen emlékeit őrző múzeumban.

Felújítják a faluközpontot és az utakat

Kovács István polgármester azt is elmondta, hogy jelenleg két lakás önkormányzati tulajdonban van, melyeket vendégfogadásra szeretnének átalakítani. Ennek érdekében támogatásért pályáznak. A közeli Mátraderecskén levő Mofettában gyógyuló betegeknek szeretnének ezzel szállást biztosítani. A következő években arra törekszenek, hogy még vonzóbbá tegyék Bodonyt a vendégeknek. Ezért felújítják a faluközpontot és a belterületi utakat. Sőt Faluházat is nyitnak a helyi hagyományok bemutatására. Egyébként a környéken is sok látnivalóval számolhatnak az odalátogatók. Így például a parádi cifra istállóval és a kocsimúzeummal, az üvegtárgyakat készítők munkáival, vagy a bükkszéki gyógyfürdővel is megismerkedhetnek. Ezek mellett mátrai gyalogtúrákon is részt vehetnek, illetve gombákat is gyűjthetnek az érdeklődők.