"A Remélés egyedülálló népszokás, amelyet a mi falunkban rendezünk, melyre sok érdeklődő vendég is érkezett – mondta a Turizmus Online-nak dr. Darvainé dr. Kádár Katalin polgármester. Egy 1800-as évekből fennmaradt népi hagyományt elevenítettünk fel az idén is, amely fesztivál jellegű esemény volt. A programsorozat érdekességként disznóvágással kezdődött, ahol a jószágot szalmával pörzsölték, majd úgynevezett rénfán bontották fel. Ezután a hurkát régi módon töltötték. Mindezt az önkormányzat támogatásával a Novaj Faluvédő Egyesület szervezte, helyi lakosok közreműködésével.”
Az itteni kőből épült az egri Minaret
Délelőtt következett az a látványos parádé, amikor a falu utcáin zeneszó kíséretében vonult fel a maskarába öltözött menet. Eközben a fiúk bekormozták a lányok arcát, hirdetve a tavaszt és űzve a telet. Ők pedig ezt lemosva nemcsak a koromtól tisztulnak meg, hanem a rontástól, a betegségtől is. A résztvevők megkóstolhatták a frissen készített hurkát és a kolbászt. Este pedig zenés farsangi bállal – ahogy a novajiak nevezik, cuháréval – zárták a jeles eseményt."
A polgármester arról is szólt, hogy szeretnék, ha ez a néprajzi különlegesség mihamarabb felkerülhetne a hazai Kulturális Örökség Listájára, melyet megpályáznak. A jövőben a falu kedvező természeti adottságainak kihasználása mellett elsősorban erre a rendezvényre – mint fesztiválra – alapozzák a település turizmusát.
Novaj azonban más látnivalókról is nevezetes. Így például a szépen művelt szőlőiről és a régi, tufába vájt történelmi, illetve az újabb pincesoráról. A dűlőkben kiváló fehér és vörös szőlőfajták teremnek, mint a leányka, a rizlingszilváni, a cabernet vagy a kékfrankos. Ezekből készítenek jó minőségű borokat.
A község központjához közel található török szobor szintén érdekesség, miután az egykori kőbánya emlékét őrzi az oszmán megszállási időkből. Az itteni kőből építették – többek között – az egri Minaretet is. Különlegesség a római katolikus templom is, amelyet a II. Világháború után 1947-ben a falu közössége épített újjá.
A rétes és a nagy kalács
Az elmúlt időszakban eredeti állapotába állították a Faluházat, amelyet helyi néprajzi gyűjteménnyel rendeztek be, közöttük a novaji népviseletet is bemutatva. Ebben a házban Novaj múltjából összegyűjtött fotókat is láthatnak az érdeklődők. Az udvar pedig a közösségi élet színtere, ahol kemencét is építettek és – egyebek mellett – a híres novaji rétest, mint gasztronómiai különlegességet is sütnek a vendégeknek. Ezenkívül a jövőben a falunapokon szeretnék feleleveníteni és bemutatni a hagyományos Novaji lakodalmast, melynek egyik ékessége a nagy kalács. Ennek a receptjét a ma már több mint 80 esztendős Tóth Istvánné ismeri, akinek a segítségével a falu lakói közül néhány asszony újratanulta a sütését.
Dr. Darvainé dr. Kádár Katalin azt is elmondta, hogy az elmúlt év őszén olyan képviselő testület került a falu élére, amelyben a rendezvényszervezőtől a tájépítő mérnökön át a közgazdászig különböző szakmákban dolgoznak. Ezt a szakmai tudást pedig szeretnék Novaj további fejlesztésére, a turizmus javára fordítani.
Új túraútvonalakkal gazdagodnak
Ezért például olyan túraútvonalakat jelölnek ki, amelyek szorosan kapcsolódnak környék értékeinek bemutatásához. Így a Zöld Szív Mozgalom helyi csoportja által védelmi oltalom alá vett tavaszi hérics- vagy az agár- és a bíboros kosbor, illetve az ezerjó fű által borított határrészek bemutatását tervezik. Ezek mellett arra törekszenek, hogy tovább bővítsék a szálláshelyek számát a faluban, hiszen jelenleg kevés van belőlük. Ugyanakkor a meglevő értékeket megbecsülésére ösztönöznek. Ennek érdekében tovább erősítik az együttműködésüket a helyi civilszervezetekkel, akik jó partnerei az önkormányzatnak.
