Nem lehet instagramot l’art por l’art csinálni, állapította meg a program bevezetőjében Boroznaki Gergő, a Crane Account Directora.

Ha regényt szeretnél írni, ne az instát válaszd!

Hozzátette, az instagram nem egy állandó, hanem nagyon is dinamikusan változó terület, majd röviden bemutatta, melyek a friss trendek, hányan használjuk ezt a felületet mi, magyarok (jelenleg megközelítően 1,2 millióan), és azt, mi a különbség magán és üzleti profil között. Fotók elhelyezéséről, hashtagek alakalmazásáról, képmegosztásokról is szó esett, valamint arról, hogy itt kizárólag rövid, lényegre törő szövegek elhelyezésére van mód, mert ez alapvetően a szép képekről, fotókról szóló üzenet.

Mit szeret a magyar? És mire jó az insta?

Furcsa mód, jegyezte meg Gergő, a magyarok szeretik az instastorykat (saját felméréseik ezt bizonyítják), sőt, az sem zavarja instázó hazánk fiait, lányait, ha rekllám rejtőzik a történetek mélyén. Majd összegezte azt is, mire jó ez a közösségi felület: ismertségépítésre, like-gyűjtésre, influencerekkel való együttműködésre, igényes vizuális tartalom előállításra, forgalom terelésre és megosztásra.

A magyarok insta szokásai kapcsán még elhangzott, hogy nálunk a lányok/nők szeretik igazán az instát, egy átlag magyar felhasználónak 287 követője van, és sok a magyar közt a heavy useer, vagyis aki többször is naponta fellátogat az oldalra (nehogy lemaradjon valamiről). Magyarokat a design, a turisztika, a városok, a szép természeti tájak érdeklik, valamint a barátok, családok feltett érdekes pillanatai.

És érdekes volt még az az információ is, hogy míg honfitársaink 2015-ben naponta tettek ki posztokat, addig mára ez a szokás alaposan lelohadt, igazából a havi feltöltések száma nőtt.

Márkák, influencerek 

Az influencerek kapcsán Filep Cecília, a cég Junior Social Media Managere elmondta, hogy állnak ma a top hazai influencerek (Palvin Barbi 10 millió követővel, mögötte Dzsudzsák Balázs topog a sorban 1 millió követővel), valamint a külföldi topokról is hallhattunk (Cristiano Ronaldo, Selena Gomez, Ariadna Grande stb). Sikeres világutazó influencerekről, drónos tartalom készítőkről, sőt, egy láma sztárról is hallhattunk érdekes, ámde korántsem fontos információkat. 

A magyar influencerek közül is kiemelt a szakértő néhány jelentőset (Csányi Viki, Magyarosi Csaba, Travellina), majd Gergő egy érdekes pereskedés történetét mesélte el, amiben egy félig tudattalan influencer esett abba a hibába, hogy rossz házba kopogtatott ingyen ételért, szállásért.

Végül a témával kapcsolatban nagyon fontos tippeket hallhattunk a szakértőktől: kérjék be az utazási irodások, szállodások, éttermesek - ahová influencerek jelentkeznek be, vagy ők szeretnének valakivel együtt dolgozni - a követőiket, nézzék át alaposan a követők listáját, like-olási szokásaikat, nem feltétlenül a legfelkapottabb influencerekkel mindig a leghatásosabb dolgozni, és egy nagyon komoly veszélyről a követők hamisításáról is sok szó esett.

Mi számít reklámnak?

Végül azt is megtudtuk az előadóktól, hogy a GVH előírásai, tilalmai mit tartalmaznak influenceres vagy más, reklámot hordozó tartalom esetében. Milyennek kell lenni a megfelelő jelölésnek, és mindenkor alkalmazni kell a jelölést, ha reklámtartalom van képben, szövegben vagy mindkettőben. Ha pedig nem jelzik az adott felületen - a kollektív felelősség elve érvényesül, azaz nem csak az influencert marasztalják el, hanem azt is büntetik, aki az adott tartalmat megrendelte.