A kamara székházában tartott magyar-román klasztertalálkozón turisztikai, gép-, fa-, illetve élelmiszeripari és energetikai együttműködések képviselői vettek részt. Az is elhangzott, hogy jelenleg 12 ezer magyar vállalkozás tevékenykedik a szomszédos európai uniós országban. Az elmúlt több mint fél évtizedben pedig kétszáz hazai gazdasági együttműködés, illetve klaszter jutott támogatáshoz.
Támogatott együttműködések
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) létrehozásáról és munkájának jelentőségéről Czagány Melinda, az észak-magyarországi regionális iroda vezetője beszélt. Kiemelte, hogy országos hálózattal rendelkeznek a kis- és a középvállalkozások segítésére. Rendszeresen szakmai tanácsokkal látják el őket, hogy megismerjék a legújabb kutatási eredményeket is. Emellett ahhoz is segítséget nyújtanak, hogy külföldi kiállításokon mutatkozzanak be a termékeik, szolgáltatásaik megismertetésére.
A magyarországi klaszterfejlesztési politikáról Keller Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az első klaszterek a 2000-es évek elején jelentek meg nálunk, és azóta jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az elmúlt időszakban 230 olyan klaszter részesült támogatásban, amely a pénzt az indulásához, illetve a továbblépéséhez kapta. Manapság 26 akkreditált innovációs együttműködést tartanak számon, amelyek a kutatás-fejlesztési programokból nyertek el támogatást. Ebben különösen az informatika és a gépipar vezet.
Napjainkban a klasztertagok 80 százaléka kis- és középvállalkozás, ezért a foglalkoztatásban betöltött szerepük igen fontos.
Ezt figyelembe véve a 2014-2020 közötti időszakban kiemelt figyelmet fordítanak a már múlttal rendelkező és fejlődőképes klaszterek támogatására, a nemzetközi szerepük erősítésére – mutatott rá Keller Péter. Fontos, azonban, hogy az egymás közötti együttműködést tovább javítsák. A jövőben úgy tekintenek a klaszterekre – hangsúlyozta –, mint a nagyvállalati támogatás egyik eszközére.
A továbbiakban Marius Andra, a román Kis- és középvállalkozások Minisztériumának tanácsosa arról beszélt, hogy idén márciusban országának Parlamentje elfogadta a kis- és középvállalkozások törvényét. Ez olyan korszerű alapokon nyugszik, amely elősegítheti a román középosztály alapjainak megteremtését. Így a jövőben több pályázati támogatáshoz juthatnak majd a kis- és a középvállalkozások. Kiemelte, hogy Magyarország gazdaságában a klaszterek fontos szerepet töltenek be, és ezen a területen előbbre tartanak, mint Romániában. Ezért fontosnak tartja az együttműködés elmélyítését ebben is a két ország között. Szeretnék átvenni és hasznosítani a kedvező magyar tapasztalatokat.
A csillagvidéktől a gyógyturizmusig
Az eseményen bemutatkozott a Csillagvidék TDM is. Győri Diána menedzser elmondta, hogy 2007-ben alakultak és 17 tagjuk van Egerben és környékén, illetve Mezőkövesden. A Bükkaljától a Matyóföldig fogják át a területet. Vannak közöttük önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, szakmai egyesületek is. Céljuk, hogy minél jobban megismertessék a térség vonzerejének számító természeti, épített és kulturális örökség értékeit. Emellett felhívják a figyelmet a kiváló borokra, a gasztronómia, a gyógyvizek különlegességeire. Erős érdekképviseletre is törekszenek. Az elmúlt időszakban pályázati támogatással 113 millió forintos fejlesztést valósítottak meg. Ennek keretében arculatot formáltak, honlapot létesítettek, információs pontokat alakítottak ki és eszközöket is vásároltak. Hazai és külföldi kiállításokon vettek részt, nyelvi- és szakmai képzéseket szerveztek.
Tizenhat szőlő-, bortermelő, borkereskedő és egy kutatóhely közreműködésével 2011-ben alakult meg az Egri Borászati Klaszter, melynek menedzserszerepét az Eszterházy Károly Főiskola vállalta. Soós Gabriella, a klaszteriroda vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban jelentős marketingmunkát végeztek. Támogatják a kisvállalkozásokat, és a ma már 24 tagra bővült szervezet tagjainak érdekeit védik. Szakmai együttműködést alakítottak ki a tokaji borvidék termelőivel, és igyekeznek megőrizni Eger két zászlósborának, a bikavérnek és a kifejlesztett fehér változatának, az Egri Csillagnak a jó hírnevét. Hangoztatta, hogy pályázatot nyújtottak be az akkreditált innovációs klaszter cím elnyerésére. Emellett több rangos eseményen is bemutatkoztak, így például a Budavári Borfesztiválon. A jövőben önfenntartásra törekszenek, és közös értékesítési szervezetet is kívánnak létrehozni.
Az Észak-Magyarországi Turisztikai és Innovációs Klasztert és az Észak-Magyarországi Gyógyturisztikai Egyesületet együtt menedzseli Bánszki Zsuzsanna. Előadásában azt emelte ki, hogy az északi régióban húsz, három- és négycsillagos szállodát fognak össze. A különböző bemutatókon közösen jelennek meg a kereskedelmi kamarával, valamint a Magyar Turizmus Zrt.-vel. A jövőben közreműködnek – egyebek mellett – a partnerszállodák hulladékainak környezettudatos feldolgozásában, ennek érdekében szervezőmunkát vállalnak.
A gyógyturisztikai egyesület pedig hat alapítóval 2009-ben alakult. Az északi régió gyógyvizeire alapozzák a tevékenységüket Egerben, Mezőkövesden, illetve a mátraderecskei Mofettánál. Pályázati támogatást is nyertek, és feltérképezték a gyógyvizes kínálatokat. Ezeken túlmenően több szakmai kiállításon vettek részt, és csomagajánlatokat dolgoznak ki. Arra törekszenek, hogy a gyógyturisztikai lehetőségek iránt érdeklődő vendégeknek az egészségük érdekében kúraszerűen eltöltött 10-14 napra megfelelő kínálattal rendelkezzenek. Ennek érdekében a kezelésekhez szükséges eszközöket, berendezéseket is vásároltak. Ezek mellett kulturális, gasztronómiai programokat is szerveznek a csomagok részeként, közösen a vállalkozókkal.
Több más szakmai szervezet mellet mutatkozott be a romániai Bálneo Turisztikai Klaszter is, amelyet Vajda Lajos alelnök képviselt. Mint elmondta, idén február 14-én Dél-Erdélyben, Tusnádfürdőn alakult a szervezetük, és 41 alapító tag írta alá a megállapodást. Ezen a területen olyan híres fürdőhelyek találhatók, mint Kovászna, Szováta vagy Borszék. Céljuk, hogy felkarolják és integrálják az egyéni kezdeményezéseket a fejlesztésekhez. Ehhez adottak a természeti adottságok és a szakemberek, ezért arra törekednek, hogy a tagok számát tovább bővítsék a klaszterben. Véleménye szerint a turizmus olyan gazdasági szakterület, amely nem nélkülözheti az együttműködést a fejlesztésekhez, illetve az új vállalkozások létrehozásához. Romániában jelenleg több mint félszáz klaszter működik, elsősorban az ipar különböző területein, és mindössze 5-6 található a turizmusban. Bíznak abban, hogy ezeknek a száma tovább gyarapszik a jövőben, és ehhez szeretnék hasznosítani a magyar eredményeket.
