Bencsik János (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, az Esterházyak nemzedékei által létrehozott értékek egyik legjelentősebb eleme az Öreg-tó partján található kastély, melynek felújításával a várral és az angolparkkal együtt egyedi, Tata arculatát meghatározó kulturális együttes jött létre.

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosának ismertetője szerint a kastély felújítása során megvalósult a főépület és az úgynevezett kiskastély déli szárnyának teljeskörű rekonstrukciója. A főépület teljes szerkezeti megerősítését követően megújult a tetőszerkezet, és megtörtént a belső udvar rekonstrukciója. A közel 3000 négyzetméter alapterületű kastély 700 négyzetméterén sikerült megőrizni az eredeti táblás és rombusz alakú parkettát. A fürdőszobákban jó minőségben maradtak fenn az eredeti márvány- és hollandi csempés burkolatok. A felújított kastély emeleti és földszinti teremsorában korhű bútorok és festmények idézik meg a barokk hétköznapok hangulatát.

A ma Ausztráliában élő Francesca Esterházy Blackwell jóvoltából számos, a tatai kastélyból elszármazott műtárgy került be a család történetét bemutató kiállításba. A kastélyban tárlat mutatja be az Esterházy család nemzetközi szerepét és a város fejlődésére gyakorolt hatását. Emellett a látogatók betekintést nyerhetnek a kastély diplomáciatörténeti jelentőségébe, hiszen az Esterházyak korában számos magas rangú eseménynek adott otthont az épület.

A tatai Esterházy-kastélyegyüttes turisztikai fejlesztése elnevezésű projekt 1,5 milliárd forint európai uniós és 900 millió forint hazai forrásból valósult meg. A tatai Esterházy-kastély 1765 és 1780 között épült Esterházy Miklós, a magyar testőrség kapitányának rezidenciájaként. Az épületben a II. világháború után idegszanatóriumot rendeztek be, de ez nem okozott jóvátehetetlen károkat, több helyiségében eredeti állapotban maradtak meg a kandallók, a kályhák és a díszes gipszstukkók. A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró úgynevezett bécsi vagy schönbrunni békét, 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban, 1921 októberében pedig itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.