A településen büszkék erre a gyöngyszemre és őrzik a templomot, amely a Nádas-patak melletti dombra épült, valószínűleg a XI. században. Akkor katolikus templomnak szánták, amelyet később tovább alakítottak és téglalap alakú hajóval bővítettek.

Az első írott forrás 1332-ben említette ezt az egyházi építményt. Azután a XIV. és a XV. században gótikus stílusú sekrestyével egészült ki. Ám a törökdúlást követően 1589-ben a templom a református egyházé lett, amelyet a XVII. században állítottak helyre. Ekkor sík famennyezetet és zsindelyborítású tetőt kapott. Később többször is renoválták, aminek következtében elvesztette a középkori jellegét.

A vakolatok alól faliképek kerültek elő

A templomot a XX. század hetvenes éveinek elején falkutatással és ásatással tárták fel, majd restaurálták. Ekkor az épület az előző állapotához képest gyökeresen átalakult. Napjainkban az egyik legszebb fennmaradt hazai középkori falusi templomként tartják számon.

Miután ez a műemlék a forgalmas Bódva völgyi főút mellett fekszik, így évente igen sokan látogatják. A szentély, vagyis a hajdani rotunda – kerek templom – külső falán jellegzetes román kori tégladíszítés látható. A nyugati oldalon levő bejárati ajtót pedig vörös színű kőből faragott XIII. századi keret foglalja magába.

A templomnak korábban festett famennyezete volt, amely 1777-ben készült el, de 1922-ben bevakolták. Megmaradt viszont a cédrusfás díszítésű fakarzat. A festett barokk szószéket és a díszesen faragott hangvetőt egy szlovákiai ácsmester készítette 1800-as évek elején.

A szentély déli oldalán a névadó Szent Margit legendáját ábrázoló XIII. századi freskók láthatók. A falképeket lemeszelték és csak az 1900-as évek elején kerültek elő a vakolatrétegek alól. A XII. századi felszentelési keresztek megfakult körvonalai azonban ma is kivehetők. A szentélyt a hajótól elválasztó boltíven Isten báránya és hat próféta mellképe maradt fenn.

Mindemellett különlegesség a templom mellett emelkedő, tizenöt méter magas, galériás tornyú fa harangláb is, amelyet 1765-ben Varga András ácsmester készített, népies barokk stílusban. Az épületegyüttes körülvevő középkori kőfalat pedig a XVIII. században újították fel.

Emléktábla és kiállítás

"Szalonnát a turisták a Bódva-völgyében, az Aggtelekre vezetői út mentén érhetik el - mondta lapunknak Balogh Zsolt polgármester. - Igen régi, Árpád-kori falu, amelynek a neve valószínűleg szláv eredetű. A középkorban a honfoglaló Örsur-nemzetség birtoka volt és jelentős földesúri székhelyként szerepelt. Ma viszont komfortos falu, jó utakkal, közművekkel, amelyen keresztül halad az Országos Kéktúra útvonal. Ennek köszönhetően a bakancsos turisták egyik kedvelt kirándulóhelye."

A falu vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az Árpád-kori református templom is szerepel azon a CD-Rom-on, amely magyar, angol és német nyelven mutatja be Magyarország ezer évének száz híres templomát. 2014-ben pedig a Nemzeti Művelődési Intézet Gömbpanoráma néven 3D-s változatban készítette el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárba vett szalonnai, perkupai, ragályi, szendrői és szinpetri nevezetességeket.

A templom kertjében található református parókián az érdeklődők állandó kiállítás keretében ismerhetik meg a Szalonnához kötődött híres emberek életét és munkásságát. Itt látható - többek között - egykor a faluban élt és dolgozott Kalász László (1933- 1999) József Attila-díjas költő írógépe, néhány kézirata és kötete is. A tárlat mellett ebben a házban református imatermet is berendeztek a gyülekezetnek.

Kalász László egykori lakásának a falán pedig a tiszteletére emléktáblát helyeztek el. Az idén a falu általános iskolája is felvette nevét. Egyébként minden évben április 11-én - a költészet napján - irodalmi műsor keretében emlékeznek meg a helybeliek a jeles költőről.

Horgászok a Rakacai-tónál

Balogh Zsolt polgármester arról is beszámolt, hogy Szalonna másik fontos nevezetessége az egykori földbirtokos Gedeon-család kúriája, amelyben jelenleg könyvtár működik. Az épületet szeretnék felújítani, melynek egy részében Kalász László Emlékszobát terveznek. Emellett maradna a könyvtár, de az épületben olyan nagy termet is kialakítanának, ahol különböző rendezvényeket tartanának. A kúria további részében viszont kiállítóhelyet nyitnának, különböző tárlatokkal, például vadászati bemutatóval.

Ezt azért tartják fontosnak, mert a környék erdeiben élen áll a vadászturizmus és emiatt sok érdeklődő látogat ide. Ahhoz, hogy a felújítást megvalósíthassák pénzügyi támogatásra lesz szükségük. Ezért az önkormányzat - amennyiben 2017-ben lehetősége lesz - pályázik erre.

Szalonna nevezetességei közé tartozik - a fő utca végén - található római katolikus templom is, amelyet 1839-ben építettek. Ennek jellegzetessége, hogy a tornyát fából készítették.

A falu határában pedig az országos hírű Rakacai-tavat találni, ahol évről évre sok horgász talál kikapcsolódást. A tavat úgy alakították ki, hogy a Rakaca-patak vizét felduzzasztották és völgyzáró gátat is építettek. A partján üdülőövezetet létesítettek több mint kétszáz házzal, amelyek közigazgatásilag Szalonnához tartoznak.

Vendégházak a turistáknak

A tó partján egy vállalkozó vendégházat működtet, ahol egyszerre harminc turistát helyezhetnek el. Tavaly pedig benn a faluban ugyancsak egy vállalkozó nyitott vendégházat és ott egyszerre három család szállásáról gondoskodnak. Szalonna a gólyáiról is híres, miután ezek a madarak tavasztól őszig nagy számban fészkelnek a település villanyoszlopain. Ezzel sok érdeklődőnek nyújtanak látványosságot.

A falu vezetői azt szeretnék, ha a jövőben még több turista látogatna el hozzájuk, hogy még jobban megismerjék Szalonna nevezetességeit, valamint a környéket is. Így például programjukba vehetik Aggtelek, Jósvafő, Szendrő, vagy Tornanádaska látványosságait is.