A hevesi megyeszékhely legújabb turisztikai attrakciója közös munka eredménye. A főiskola irodalomtudományi tanszéke, a Kaláka 35. Fesztivál és a Bródy Sándor Könyvtár munkatársainak összefogásával a rendezők arra törekedtek, hogy Balassi életének, munkásságának a kevésbé ismert részeit mutassák a be a közönségnek. Mindezeket tablókon keresztül, sokféle színes illusztrációval, dokumentumokkal sikerült elérniük.
Szerelem, vitézség és istenesség
Az ünnepélyes megnyitón dr. Bitskey István professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja méltatta a több mint négy és fél évszázaddal ezelőtt élt Balassi Bálint (1554-1594) irodalomtörténeti jelentőségét. 1554-ben Zólyom várában született és kiváló nevelést kapott, aztán Nürnbergben tanult, de megfordult az itáliai Padovában is. Különleges ember volt, aki nemcsak verselt, hanem a fegyvert is szívesen forgatta, miután katonaként tevékenykedett. Műveiben a szerelem, a vitézi élet és az istenesség lírai módon jelent meg. A professzor kiemelte, hogy a költő ugyan rövid ideig, mindössze négy évtizedig élt, de a munkássága annál nagyobb jelentőségű.
Őt tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának és a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelőjének. Korának legműveltebb alkotója volt, a reneszánsz korszak legnagyobb hazai költője. Verseiben megalkotta a belső rímekkel ékesített úgynevezett Balassi-strófát.
Egerhez katonaként kötődött, a ma már nemzeti emlékhelyként számon tartott várban töltött közel négy esztendőt. Eközben megismerte a vitézi élet szépségeit és nehézségeit is. A Balassi hagyomány különleges helyet foglal el a hevesi megyeszékhely irodalmi-kulturális hagyatékában. Az biztos, hogy a végvári évek életre szóló élményt jelentettek neki, és a katonáskodás izgalma, illetve szépsége a verseiben is visszaköszöntek. Egerben, Dobó Istvánnak, a hős kapitány diadalának színhelyén a vitézi élet mindennapjainak nehézségeit, a portyázások izgalmát, a párviadalok szépségét élhette át. Az irodalomtörténészek szerint Balassi közismert katonaéneke, A végek dicsérete Eger dicséretét jelenti.
A vitézi szókincs megteremtője
Feltételezések szerint Balassi Bálint ötven lovaskatonával már 1579 elején Egerben tartózkodott, majd 1582 végén távozott a végvárból hadnagyként. De ezután 1583-ban és 1584-ben is csatlakozott az egri vitézekhez, ha azok zsákmányszerző portyázásra indultak. A szakértők közül többen úgy emlegetik, hogy Balassi Bálint a magyar líra atyja volt, aki támaszkodott korának magyar szókincsére, sőt a vitézi szókincs megteremtőjeként tartják számon. A vallásos költészetében a zsoltárokat használta fel, és az udvari színjátékot is megteremtette a Szép magyar komédia megírásával, amely az egyetlen drámája volt.
Balassi életének egri vonatkozásához tartozik még az is, hogy 1584 karácsonyán a sárospataki várban vette feleségül Dobó István leányát, a 24 évesen megözvegyült Krisztinát, aki az unokatestvére volt. Zaklatott életet élt, perek, bírósági eljárások kísérték útján. A jeles költő és katona 1594. május 19-én az esztergomi vár visszafoglalásáért vívott harcban megsebesült és május 30-án elhunyt. A Felvidéken – a mai Szlovákiában – temették el Hibbe római katolikus templomában, ahol a családi sírboltban nyugszik.
Salgótarjánban és Esztergomban is bemutatják
A megnyitó szavak után a tárlat kurátora dr. Kusper Judit irodalomtörténész, főiskolai docens elmondta, hogy a "Vitézek mi lehet..." című tárlat rendezéséhez jelentős segítséget nyújtottak a Dobó István Vármúzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai is. A kiállítást március 13-ig ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők. Azt követően Salgótarjánban, majd Esztergomban is bemutatják.
