Mint közleményükben írják, 1950. január 1-jén Budapest részévé vált hét önálló város, Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest és 16 község, mint többek között Békásmegyer, Nagytétény, Soroksár vagy a teljes mai 16. és 17. kerület is.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH Zrt) két fürdője,

Csillaghegy és Pesterzsébet 1950 óta tartozik Nagy-Budapest területéhez.

A Csillaghegyi fürdő Budapest legrégebbi és legszebb ősfás parkkal körülölelt strandja, forrásainak története egészen a Római korig nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy a környék népe közt élő rege szerint a honfoglaló Árpád vezér sírja a közelben lehet. Itt működött az ország első hullámmedencéje. A 2018-ban megépült uszodakomplexumban versenymedencét és tanmedencét, wellness részleget és szaunavilágot, sőt, igazi gyerekparadicsomot, télen is használható vizes gyermek játszóházat is találnak.

A főváros mellett elterülő Pesterzsébet város Duna-parti részén a 20. század első évtizedeiben strand működött. 1930-ban ugyan épült egy strandmedence, eleinte azonban ezt is a Duna vizével töltötték fel. 1936-ban már török jellegű fürdő, strandfürdő, kád- és medencefürdők működtek itt, továbbá különböző gyógyszolgáltatásokat is bevezettek a híres „Szent Erzsébet Gyógyvíz” kitűnő gyógyhatására alapozva. Az 1950-es évek elején megszüntették a dunai szabad strandfürdőzést, cserébe ebben az időben létesült a ma is népszerű hullámmedence. 2019-ben a Pesterzsébeti fürdőt teljesen újjáépítették és kibővítették megőrizve ugyanakkor a helyi védelem alatt álló, kupolás áltörökfürdő részt.

Március 16-án a csillaghegyi és a pesterzsébeti fürdőkben minden 75. látogató egy családi fürdőbelépőt kap.