A természetvédelem, a kultúra és a gasztronómia iránt érdeklődők egyaránt találnak maguknak való programot a május 28-29-én zajló rendezvényen – vezette be a rendhagyó sajtótájékoztatót dr. Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Majd Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője folytatta: több évszázadon keresztül szoros kapcsolatban élt egymással Hortobágy és Debrecen. A kövér füvű legelőn gyarapodtak az állatok és a gazdák vagyona is. A pásztorok őshonos haszonállatokat legeltettek - több ezer szürke szarvasmarhát, racka juhot, nóniusz fajta ménest. A Hortobágyon ma is világörökségi ranghoz illően, méltó módon mutatják be az őshonos állatokat, régi ételeket. Nehéz megvallatni a szabadban tartott őshonos állatok húsát, de a hortobágyi szakácsok értik a módját az ételek elkészítésének. Aki eljön majd a rendezvényre, az – remélik – ellátogat majd a Hortobágyra is, és akkor nem csak a Hortobágy jön házhoz a rendezvénnyel, hanem a debreceniek is elmennek a Hortobágyra – adta meg a rendezvény címének magyarázatát az ügyvezető a nagyerdei Békás-tónál rendezett sajtótájékoztatón.
Használható fazekas hagyomány
A hortobágyi ételek tálalásához megfelelő edények kellenek, és ezek elkészítésének hagyományát mutatja be a rendezvényhez kapcsolódó IX. Nemzetközi Fazekas Fesztivál. – A fazekasság élt, él és jövője van – mondta Hubert Erzsébet, a program főszervezője. A 2002 óta évente, majd kétévente rendezett fesztivál jeles hazai és külföldi fazekasokat vonultat fel. A Használható hagyomány jelmondatú rendezvény magában foglalja a fazekasmunkák készítésének pályázati kiírására született, zsűrizett tárgyak kiállítását. A megnyitó május 27-én délután 3 órakor lesz a Malompark 1. emeletén. Május 28-29-én 30 kézműves részvételével kerül sor a szabadtéri vásárra a Békás-tónál. A fazekasok mesterségbemutatókat is tartanak, két-, illetve négykezes korongozást is, és különféle díszítési módokat mutatnak be: írókázást, síkálást, áttöréses technikákat. Az ország jelentős fazekas központjaiból és külföldről is érkeznek mesterek: Tiszafüredről, Mezőtúrról, Mezőkövesdről, Abonyból, Békés megyéből, Zalából, Hajdú-Bihar megyéből, Zilahról, Palicsról is. Nekik is köszönhető, hogy megújult a már-már elfeledett zilahi és hucul kerámia. A gyerekekhez is szól a kézműves fesztivál, ők fazekas játszóházban ismerkedhetnek az agyaggal.
Értéket adnak a debrecenieknek
A rendezvények fesztivállá szerveződése a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. dolgozóinak munkája. – Családoknak, gyerekeknek szervezzük a programot, melynek alapja a népi kultúra, összekötve a gasztronómiával. Ez a május végi program nyitó rendezvénye is lehet egy nyári sorozatnak. Értéket adunk át a cívisváros lakosainak, családjainak, hogy tudjanak arról a nemzeti kincsről, mely itt fekszik 30 kilométerre tőlünk – fejezte ki Bódor Edit, a Főnix Kft. ügyvezetője.
Ökoturizmus és helyi élelmiszer
A Magyar Nemzeti Parkok Hete országos rendezvény május 28-tól június 5-ig szerte az országban különféle programokkal várja a látogatókat. A rendezvény nyitó hétvégéjén Debrecenben saját specialitásaikkal mutatkoznak be a nemzeti parkok. Ismertetik a táj értékeit, ökoturisztikai szolgáltatásait, Nemzeti Parki Termék védjegyes szolgáltatásait, tárgyait, élelmiszereit. Az autentikus termékek a nemzeti parkok védett területeiről származó alapanyagok felhasználásával készülnek, őrzik a táj kulturális hagyományait – válaszolta újságírói kérdésre dr. Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója.
Hortobágyi fehér slambuc
A rendhagyó helyszínen, a szabadban, a tóparton, az árnyas fák alatt rendezett sajtótájékoztatón Hákli Tímea fazekas, a Népművészet Ifjú Mestere tartott mesterségbemutatót. A Nádudvari Népi Kézműves Szakiskola tanára két alföldi tálat korongozott, és kezdett el díszíteni. Mint mondta, a korongozással elkészül 15-20 perc alatt, de a csipkeszerű áttört díszítés egy kb. 40 centiméteres átmérőjű tálnál olykor két munkanapot is igénybe vesz. Utána következik a mázazás, égetés, mire készen lesz az edény. A sajtótájékoztató végére megfőtt és annak rendje és módja szerint itt-ott megpirult a hortobágyi slambuc a bográcsban. A munka utáni ebédhez népzene is szólt. A hozzávalókat is megtudtuk Katona Istvántól, a Hortobágyi csárda szakácsától. Mangalica szalonna, burgonya, és 8 tojásos házi lebbencs tészta kell a pásztorételhez egy kis erős paprikával, sóval. Minden tájon másképp főzték az ételt, a Hortobágyon fehéren, azaz őrölt pirospaprika nélkül.
