A zsűri értékelése szerint a projekt egyik legnagyobb erénye az a finom egyensúly, amely a 19. századi pompát a 21. századi színházi igényekkel kapcsolja össze. A felújítás nem egyszerű restaurálás volt: inkább egyfajta „újrahangolás”, ahol a történeti hitelesség és a modern technológia egymást erősíti.
Az Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz épület belső tereit aprólékos kutatómunka alapján állították vissza. A nézőtér, az előcsarnokok és a reprezentatív terek eredeti színvilága és díszítése újra életre kelt – miközben a későbbi, oda nem illő beavatkozásokat eltávolították. Az eredmény: egy letisztult, gazdag vizuális élmény.
A rekonstrukció egyik kulcsterülete a színpad és a nézőtér újragondolása volt. A korszerű színpadtechnika, az energiahatékony rendszerek és az új világítás nemcsak technikai fejlesztések, hanem designszempontból is jelentősek. A világítás például tudatosan idézi meg a 19. századi gyertyafény hangulatát – egyfajta atmoszférateremtő eszközként.
Fotó: MTI/Purger Tamás
Az ergonomikus ülőhelyek, az akusztikai finomhangolás és a korszerű gépészet mind azt szolgálják, hogy a tér egyszerre legyen történeti és élő, reprezentatív és használható.
A látványos terek mellett legalább ilyen fontos a háttérinfrastruktúra átalakulása. A színfalak mögötti területek modern produkciós központokká váltak, amelyek megfelelnek a mai nemzetközi operajátszás követelményeinek. Ez az „adaptív újrahasznosítás” az, ami miatt a projekt a díj Műemlékvédelem és adaptív reuse kategóriájában nyert.
A felújítás során kiemelt szerepet kapott az energiahatékonyság: korszerűsítették az épületgépészetet és a nyílászárókat, mindezt a történelmi környezet tiszteletben tartásával. Emellett az Operaház társadalmi szempontból is nyitottabb lett:
megszűnt a korábbi jegykategóriák szerinti térbeli elkülönítés, javult az akadálymentesség és a környező városi tér is gyalogos- és kerékpárosbarátabbá vált.
A projektet vezető Zoboki Gábor hangsúlyozta: ez az elismerés nem egyetlen építésznek szól, hanem egy teljes szakmai közösségnek. A restaurátoroktól a díszítőfestőkön át az ácsokig számos szakma összehangolt munkája kellett ahhoz, hogy az Operaház újra régi fényében – mégis korszerű formában – szülessen újjá.
Az idei díjazottak között Európa-szerte harminc projekt szerepel 18 országból, ami jól mutatja, milyen erős mezőnyben kapott helyet a budapesti Operaház. A díj – amelyet az EU Kreatív Európa programja is támogat – nemcsak esztétikai vagy műszaki teljesítményt ismer el, hanem azokat az értékeket is, mint az együttműködés, innováció és fenntarthatóság.
