A falunkban fontos értékeket talál a vendég – mondta lapunknak Németh Gyula polgármester. A pazar zöld környezet, a tiszta levegő és az ivóvíz, a különleges védett növények, madarak és más állatok mind részei ezeknek. Rájuk alapozva a jövőben főleg a sport-, az egészség- és vadászturizmust fejlesztik a településen.

A fiatal turistákra is számítanak

A szlovák határ közelében, a Bükki Nemzeti Parknak a Tarna-menti természetvédelmi területén találni Borsodszentgyörgyöt, ahol rendezett falukép fogadja a látogatókat. Ám bizonyára kevesen tudják, hogy ezen az Árpád-kori településen igen jó vadászterületet választhatnak a puskások. Sok az őz, a szarvas és a vaddisznó a környékbeli erdőkben. Ezért a helyi vadásztársaság rendszeresen szervez programokat az érkező turistáknak. A vadászok különösen a Palina-völgyet kedvelik, amely sokak véleménye szerint még szinte érintetlen természeti terület és közel van Szlovákiához.

A Szent György- és a Teresznek patak találkozásánál levő 1200 lakosú faluban az utóbbi időszakban az önkormányzat irányításával szálláshelyeket alakítottak ki. De emellett több ingatlannal is rendelkeznek, melyek közül az egyik kétszintes házban – a fiatal turistákra is számítva – ifjúsági férőhelyeket is létrehoznak. Ehhez az ingatlanhoz egy nagyméretű kert is tartozik, ahol baráti összejöveteleket, munkahelyi programokat is rendezhetnek majd. Ez a hely egyébként hosszabb távon egy lovas túraútvonal állomáshelye is lesz – erősítette meg a polgármester.

Barkó-házat építettek

A település nevezetességei közül kiemelkedik a XVIII. században, az Őr-hegy aljában épített és Szent Györgyről elnevezett római katolikus templom, melynek a parkjában pihenőpadokat helyeztek el. A templom helyi védettséget élvez, ahol egy szentté avatott lengyel apáca, Szent Fausztina ereklyéjét helyezték el. Az imahely szomszédságában kis kápolnát is találnak a látogatók.

Borsodszentgyörgy úgynevezett Barkó település, mert az itt lakók a palóc népcsoport egyik ágához tartoznak. Ezt bizonyítja a faluban épített úgynevezett Barkó-ház is, amelyet a Leader-program keretében – pályázati támogatással – 35 millió forintos fejlesztéssel valósítottak meg. A házban a falu múltját, hagyományait az egykor jellemző bútorokkal és eszközökkel mutatják be. Az épület hátsó részben pedig interaktív foglalkozásokat tartanak az érdeklődők, akik szőnek, hímeznek és hulladékanyagokból táskákat is készítenek.

Németh Gyula elmondta, hogy a barkók különleges kultúrájával, szokásaival, a népviseletükkel ma is foglalkoznak a néprajzkutatók, dr. Paládi-Kovács Attila akadémikus irányításával. Az eredményeikről konferenciákat szerveznek, ahol ismertetik a munkáikat. A szakemberek 2015-ben Borsodszentgyörgyön találkoztak és az előadásaik anyagából készítették el a barkóságról szóló tanulmányok negyedik kötetét. Ezt a könyvet még most februárban be is mutatják a közönségnek.

Falunap túrós lepénnyel

A település a túrós lepényéről is híres. Ennek a népszerű süteménynek az elkészítésére és kóstolására építik immár évek óta a Falunappal egybekötött lepényfesztivált. Az idén is a nyár közepén, július 22-én tartják majd a szép, erdőközeli környezetben, a sportpályán levő szabadidőparkban. Ezenkívül ebben az évben is ősszel, Szent Mihály napjához kötve szüreti felvonulást tartanak. Ilyenkor is gondolnak a gyerekekre, akiknek dióból, almából, tökből kisebb alkotásokat készítenek és díjazzák is azokat. A felnőtteknek pedig kalácssütő versenyt hirdetnek. A közösség életében fontos szerepet játszanak a helyi civil szervezetek. Ők rendszeresen részt vesznek a különböző rendezvények lebonyolításában és a falu szépítésében is.

A helyi művelődési házban gyakran rendeznek különböző művészeti kiállításokat. Jelenleg például a XVI. századi török építészeti kultúrát reprezentáló fotókiállítást láthatnak az érkező vendégek. Ez a bemutató szorosan kapcsolódik Nagy Szulejmán szultán uralkodásához. A képeket egy török fotográfus készítette, és az ő anyagából válogattak a tárlat rendezői. Egyébként a mostani tárlat egy vándorkiállítás, amely Mohácsról érkezett Borsodszentgyörgyre.