A 3-as számú főút közelében Gyöngyös, illetve Eger irányában elhelyezkedő Aldebrő híres szőlő- és bortermelő község. Innen gyorsan megközelíthető a mezőkövesdi Zsóry-fürdő, valamint a Mátra is. A faluban élénk a bor-, a vadász- és a horgászturizmus. A vendégek érdeklődésének további felkeltésére határozták el a szoborpark létrehozását. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműipari tagozatának kezdeményezésére a Heves Megyei Népművészeti Egyesület, valamint az aldebrői önkormányzat összefogott, és együtt szervezik meg a nyári alkotótábort Aldebrőn. Erről állapodtak meg a kamara egri székházában tartott közös szakmai találkozón.
Elhatározták, hogy a fafaragó kézműves tábort idén várhatóan június utolsó, illetve július első hetében tartják az aldebrői tó mellett. A program megvalósítására meghívott művészek ellátásáról a helyi önkormányzat gondoskodik. A tábort Kiss István egri fafaragó mester vezeti, aki korábban már több hasonlót irányított különböző helyeken.
A mester – mint a Heves Megyei Népművészeti Egyesület alelnöke – az utóbbi években több jeles alkotást készített, többek között kiemelkedő magyar személyiségekről formált portrésorozatot. Az elhuny egri fertálymesterek emlékére pedig kopjafát állított a bazilika melletti téren. Ezek mellett a siroki katolikus templom kapujára faragta azt a jelenetet, amikor Szent István király felajánlja a koronát Szűz Máriának.
De Kiss István munkái között található az a fából készített Szent Borbála-szobor is, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a farkaslyuki bányász emlékparkot díszíti. Tavaly pedig a gyógyfürdőjéről és borairól neves Bogácson komponálta meg az egyik helyi borosgazdát szimbolizáló szobrot. Bükkzsércen a favágók immár hagyományos ünnepén Előd vezér portréját készítette el.
A kamarában tartott szakmai megbeszélésen arról is megállapodtak, hogy az idei fafaragó táborban négy művet készítenek, amelyek kapcsolódnak Aldebrő történetéhez. Közülük kiemelkedik a Rácz Pál borász, pincemesterről készítendő szobor. A szakember a falu egyik híressége, miután az aldebrőiek neki köszönhetik, hogy a szőlőket elpusztító filoxéra-vész után, 1935-ben megtalálta és átmentette az utolsó debrői hárslevelű szőlőtőkét. Ebből sikerült újratelepíteni a ma már világhírű fehérbort adó fajtát.
Rácz Pál hagyatékát egyébként az aldebrői Gazdaházban, a róla elnevezett emlékszobában őrzik. Emellett régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagot is láthatnak itt a turisták. Ezzel is tisztelegnek a községet alapító egykori német ősök emléke előtt.
A fafaragó tábort természetesen nemcsak az idén, hanem a következő években is nyaranta szeretnék megrendezni, ezt annak érdekében teszik, hogy minél több alkotás kerülhessen a szoborparkba, megelevenítve Aldebrő történelmi múltját.
