Szabó Loránd (Természetesen Dombóvár) elmondta: a népegészségügyi szervezet szerint Gunarasfürdő olyan különleges terület, ahol "legalább egyféle természetes gyógytényező" megtalálható, van gyógyító intézményi háttere, adottak a gyógyítás zavartalanságát, a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek.

Emlékeztetett arra, hogy a gunarasi alkáli-hidrogénkarbonátos termálvizet 1977-ben nyilvánították gyógyvízzé, amelyet mozgásszervi betegségek gyógyítására használnak. A területen két egészségügyi intézmény, a dombóvári Szent Lukács Kórház és a Gunaras Zrt. gyógyközpontja működik.

A polgármester közölte: a dombóvári önkormányzat és az Országos Közegészségügyi Központ is vizsgálta a levegőtisztaságot, a zajterhelést, a víz, a talaj higiénés jellemzőit, és mindet a határértékeken belül mérték. A vizsgálatok eredményeképpen Gunarasfürdő területének mintegy 90 százalékát (36,2 hektárt) minősítették gyógyhellyé, amelyhez 106,9 hektár védőövezet tartozik.

A dombóvári fürdő Magyarország harmincharmadik gyógyhelye. Az ÁNTSZ honlapján közzétett törzskönyvi nyilvántartás szerint 2017-ben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cserkeszőlő és a Heves megyei Mátraderecske lett még gyógyhely. Ezzel a minősítéssel a Dél-Dunántúlon Dombóvár mellett a Baranya megyei Harkány, Szigetvár és a Somogy megyei Igal rendelkezik.