Hajdú-Bihar megye kincsei kötetbe rendezve

Hajdú-Bihar megye természeti, épített és kulturális értékeit sorakozatja fel az az exkluzív kötet, melyet a megyei önkormányzat adott ki a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával júniusban.

A megye 82 települése közül mindegyik bekerült a Hajdú-Bihar megye az értékek otthona című könyvbe, mely újszerűen mutatja be a városokat, községeket. Túllépve az eddig bevett turisztikai gyakorlattól, nem a Debrecen – Hajdúszoboszló – Hortobágy arany háromszögre épít, hanem szélesre tárva a megye kapuját, szinte minden településnek megmutatja kincseit. Mint Pajna Zoltán a könyv felelős kiadója, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, és a könyv előszavában is leírta, a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényben foglaltak szerint a települések és a megyei önkormányzatok értéktár bizottságot hozhatnak létre, és az illetékességi körükbe tartozó értékeket egy adatbázisban, az értéktárban tarthatják nyilván. A hungarikum törvény végrehajtására 2013-ban megalkotott rendelet szabályozza a javaslattételt, az értéktárak működését, és meghatározza a nyolc kategóriát, melyekbe a nemzeti értékek sorolhatók. Az értékek felsorakoztatása alulról felfelé építkező rendszerben történik. Az első lépcső jelenti a települési, a tájegységi, és a megyei értéktár. Ezek fölött található a Magyar Értéktár, s ebből kerülnek ki a kiemelkedő nemzeti értékek és a hungarikumok. A megyei közgyűlés 2013-ban hozta létre a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottságot a megyei értékek számba vételére, összegyűjtésére. A gyűjtés alapján készült a kötet, melyet ébresztőnek is szánt az önkormányzat. Ébresztőnek a települések felé, hogy vegyék észre értékeiket és éljenek vele. A könyv előkészületei kapcsán több településen felállították az értéktár bizottságot, az aktív települések több értéket is felfedeztek lakóhelyükön, a kevésbé aktívak kevesebbet – mondta az elnök.

Táj, templom, gyógynövény, vadászat, horgászat, gyógyfürdő

A kötet Élmények ígérete című bevezetőjében a szerzők összefoglalót közölnek a tájvédelemről, a templomokról, örökségekről, a Hortobágyról, az őshonos állatokról és növényekről. Fűben-fában egészség címmel a gyógynövénykincsről is írnak, továbbá a termál- és gyógyvizekre épült gyógyfürdőkről, strandokról, mint pl. a hajdúszoboszlóiról, püspökladányiról, kabairól, polgáriról. A bemutató kitér a helyi közösségi életre, a számos helyi ünnepre, mulatságra, kulturális élményre, így pl. a hajdúhadházi Káposztás Napokra, megemlíti Bagamért, tormaország fővárosát, a tiszacsegei halászlét, a hajdúnánási Öhönfőző (slambuc, azaz pásztor tésztaétel) versenyt. Megemlíti a nagyközönség által kevésbé ismert, 13 ezer horgász által látogatott horgásztavakat és az 540 ezer hektár vadászterület vadállományát is. – A könyv naprakész turisztikai információkat ad a meglévő értékekről, melyekre rá lehet építeni a megyei fejlesztéséket. Úgymint a Területi Operatív Program által preferált tematikus kulturális örökségvédelmi útvonalakat, attrakció fejlesztést. Az értékek összegyűjtésével össze lehet állítani a települések, civil szervezetek, gazdasági társaságok programját, hogy az Európai Uniós források támogatásával bemutassák a turistáknak, mint az pl. épített kulturális örökségeket.

A kötet a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült 500 példányban a benne szereplő településeknek. Jelenleg azon dolgozunk, hogy még egyszer kiadjuk eladásra szánva, és angol nyelvű változatot is készítünk belőle – ismertette az önkormányzat terveit Pajna Zoltán.

Királyok, fejedelmek útja

A Királyok, fejedelmek útja nevet viselő projekt még kidolgozás alatt áll. Emlékhelyeket fűz majd egy csokorba, s ezek a települések akár tavasztól őszig programot kínálhatnak a turistáknak. A megyében például a hajdúk letelepedéséhez kapcsolódó Bocskai és Báthory emlékhelyek kapcsolódhatnának be a programba. Kérdés, hogy milyen infrastruktúrája van ezeknek a településeknek, milyen látogatóbarát, interaktív projekteket lehet fejleszteni? A kézműves termékeket is lehetne népszerűsíteni. Több mint ötszáz kézműves dolgozik a megyében, közülük többen meg is élnek mesterségükből. Tematikus útra lehetne felfűzni munkájuk bemutatását, pl. a tűzikovács, a fazekasműhelyét. Különösen a sok vendégéjszakát jegyző településeknek kellenének a tematikus programok, mint Debrecennek és Hajdúszoboszlónak. De más településeken is lehetnek vonzó úti célok, és a könyv jó alap arra, hogy megnézzék a települések, mennyire vannak felkészülve az együttműködésre. Nagy álmom a tavasztól őszig tartó, értékeket közvetítő rendezvénysorozat a településeken. Például a falunapokon ne csak dodzsemezni lehessen, hanem egységesített megjelenésben kézműves termékeket is lehessen kapni, és fellépjenek a helyi és a környéken alkotó előadók, a nemzeti kultúra terjesztői. Egyre személytelenebbek lesznek a városok, egyformák, hasonlóan a külföldi városokhoz. Hiszek benne, hogy a helyi értékek, a gasztronómia, a kultúra megkülönböztetik egymástól a településeket és az idelátogatók a helyi értékeket fogják keresni, azokat, amik megkülönböztetik az adott települést a többitől. A kultúra bölcsője, őrzője a vidék, a vidéki ember mentalitása, vendégszeretete.

Szürkemarha-hajtóút

A Magyar szürke hajtóút, a kulturális örökség egyes elemei már megvannak Hortobágyon és Balmazújvároson. A 15. század közepi feljegyzésekből ismert, hogy hazai vágóhidak hiányában lábon hajtották a jószágokat az európai vágóhidakig. Magyarországról évente 100-200 ezer állatot hajtottak jórészt osztrák, német és itáliai várásokba. A legjelentősebb hajtó utak dús legelők, folyók partján vezettek pl. Augsburgig, Nürnbergig, vagy az olasz Velencéig. Évszázadokon keresztül hazánk volt Európa hús éléskamrája. A vágóállatokat nemcsak hajcsárok és hajdúk kísérték, hanem kereskedők, diákok, művészek. A hajtó utak menték termékek, népszokások, hagyományok, kultúrák találkoztak, cserélődtek. Az utat a mai napig Európa egyik legjelentősebb kereskedelmi és kulturális útvonalaként tartják számon. Az út a magyarság kárpát-medencei és európai jelenlétének kiemelkedő kultúrtörténeti emléke – olvasható a könyvben. – Az út egyes helyszíneit szeretnénk bemutatni, mellé téve a népi iparművész termékeit bemutatóteremmel és a helyi gasztronómiával. Így például a balmazújvárosi pásztorkalap készítő kalapjait és a debreceni mézeskalácsot. A terv, hogy a települések fogjanak össze a civil szervezetekkel és pályázzák meg a megvalósítást. Nem egy település, egy projekt megvalósítása a cél, hanem az, hogy egységesen minden állomáshelyen legyen kerékpáros turizmus és ahol az adottságok megengedik, lovasturizmus is. Jelenleg is számos településnek vannak programjai, pl. a napokban Hajdúnánáson a hajdúk világtalálkozója, de nagyságrendje sem éri el azt a szintet, hogy bekerüljön a turisztikai kiadványokba és az utazásszervezők programkínálatába. Ha összefésüljük ezeket, széles körben ismertethetők lesznek és növelhetik a látogatók számát.

Értéksziget a Virágkarneválon

Az idei, 46. Virágkarneválra az Értéksziget nevet viselő rendezvénnyel készülünk a nagyerdei Békás-tónál. A tavaly megújult pihenőparkban 12 megyei település mutatkozik be 12 faházban augusztus 14-20. között. A települések megyei értéktárban szereplő értékei mellett a kézművesek is bemutatkoznak és minden napot kétórás kulturális program zár. Különlegességek tárházát rejtik pl. a megye kézműves élelmiszerei, melyek piacra jutása nincs megoldva. A helyi piacon a helyi termelők együttműködését kell támogatni ahhoz, hogy megjelenjenek a helyi termékek. A megyei közgyűlés kezdeményezése, hogy minden közgyűlés alkalmával bemutatkozik egy-egy település egy kiállításon. Ez a településekre irányuló figyelem is segít abban, hogy az ott élők magukénak érezzék helyi értékeiket és éljenek vele, pl. pályázatok készítésénél. Bízom benne, hogy a fent említett két leendő gyűjtőprojekt, a Királyok, fejedelmek útja és a Szürke marha hajtóút leendő pályázatokon indulnak majd a települések.

Kölcsey Ferenc emlékháza a Magyar Értéktárba kerül

Az Értékek otthona című könyvbe belelapozva az első település Álmosd. Számos kulturális örökséget, helyi értéket rejt a román határ menti község. A legjelentősebb a Kölcsey család lakóháza, az 1700-as években épült népies klasszicista stílusban. Az épület közepén pitvar, szabad tűzhellyel, kemencével. A boltíves ámbitusról (egyik oldalán nyitott tornác) nyíló két nagyszobát a konyha szabad kéményébe beépített boglyakemence fűtötte. Ebben a házban nevelkedett Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője, és felnőttként is többször visszatért ide. A kulturális örökség szerepel a helyi és a megyei értéktárba és felvételre továbbították a Magyar Értéktárba. Szintén az Álmosdi Települési értéktárba kerültek Bacsa László Dávid rajzai. A fiatalember óvodás kora óta rajzol, jelenleg a Nyíregyházi Főiskola képi ábrázolás szakán tanul. Az Álmosdi alkotók versei is a helyi értékek között vannak. Ugyanígy az 1830-as években épült a Szent Mihály és Gábor Főangyalok Görögkatolikus Temploma, továbbá a Bay kúria. A Bocskai csata és emlékmű Bocskai István 1604. október 15-i győztes csatájának helyszíne és emlékműve is az értékek sorát gyarapítja. Ez azért is jelentős, mert az 1526 után három részre szakadt Magyarországnak évtizedek óta ez volt az első győzelme. A helyi értékek közé tartoznak Bús Ildikó alkotásai: ékszerei, festményei, bábjai is.

Az egykori koldusápoló és kisdedóvó ma is óvoda

A Chernel József Önkormányzati Óvoda arról híres, hogy névadója az országban az elsők között hozta létre „koldusápoló és kisdedóvó” intézetét. Ma is óvodaként működik az épület. A helyi asszonyok varrta gobelinek szintén a kulturális örökség részei. Az országban elsőként avattak I. világháborús emlékművet, 1922-ben, Álmosdon, helyi kulturális örökség lett mára. A II. világháborús emlékművet 1933-ban állították fel. A falun hadiút vezetett át, közelében kovácsműhely állt hadieszközök gyártására, lópatkolásra. Az 1970-es években még működött, jelenleg is az eredeti állapotában látható. Három kézműves alkotásai is felkerültek a helyi értéktárba: Lambing Ferdinánd gyökérplasztikái tölgyből, szőlő és akácfából és Lambing Margit kalotaszegi asszonyoktól tanult gyöngyfűzései. Tóth László egy katonatársa révén tanulta meg a cérnakép készítésé technikáját, mára 700 féle fonást ismer. A Miskolczy kúria és parkja szintén települési érték. A „Névtelen hajdú” szobra Bocskai diadalmas csatája emlékére készült 1934-ben. A református templom a 15. században épült, eredetileg gótikus stílusban. A településen a hagyományos vadászat is helyi érték. A tormatermesztés a Magyar Értéktárba került, a kiemelt nemzeti értékek között található.

Belső vár, külső vár, katonaváros a bajomi magyar várban

A 19. század végén Biharnagybajom lett Bihar vármegye sárréti járásának székhelye. A világháborút lezáró események, a trianoni döntés rossz hatással voltak a nagyközségre, a II. világháború súlyos emberáldozatokat követelt a német-szovjet csaták helyszínein. A háborúk után az olajipar miatt megnövekedett a lakosságszám, majd megszűnt az olajbányászat, a ’60-as évektől kezdve csökkent a népesség, a fiatalok elköltöztek. Azonban értékek Bajomban is bőven akadnak. A bajomi gyékényfeldolgozásnak van a legnagyobb háziipari hagyománya ott, ma is él a mesterség. Ugyanis a régi Sárrét világának legfontosabb növénye az állóvízben tenyésző gyékény. Szőttek, fontok, kötöttek belőle kosarat, kaskát, dobozt, gabonatartót is 4-5 mázsa búza is belefért. Vár is áll a településen, melynek alapjait a monda szerint a honfoglalás előtt ott lakó avarok vetették meg. Fából, döngölt földből készült közel 1200 négyszögölnyi területre. A környék egyetlen várának országos jelentősége volt, főként a török hódoltság korában. Az úgynevezett magyar vár három tagozatát, a belső, a külső várat és a katonavárost is meg lehetett benne találni. Helyi védettség alatt áll a Dózsa Agrár Zrt. központi irodájának 19-20 század fordulóján épült épülete. A községháza klasszicista épülete helyi védettség alatt áll, a község szimbóluma. A nevelési-közösségi központok hazai elterjesztője Jeney Lajos Ybl-díjas építész országszerte több középületet tervezette, mint általános művelődési és nevelési központokat. Életműve a települési értéktárba került.

Tisztelgés az erdélyi fejedelem hajdúgenerálisa előtt

Báthory Gábor erdélyi fejedelem bizalmasa, tanácsosa „mezei” hadainak generálisa, a bajomi vár kapitánya Miskolci Nagy András hajdúgenerális várkapitány, a letelepített hajdúk főkapitánya tevékenysége is a helyi értéktár kincseit gazdagítja. Bronz mellszobra a református templom kertjében ékeskedik. A templom a késő barokk stílusjegyeit hordozza, a bajomi vár kövéből és tégláiból építették, helyi védettség alatt áll. A község legrégibb lakóháza 1755-ben épült, műemlék, múzeumként működik, Szűcs Sándor Emlékház néven. Szűcs Sándor „a puszta utolsó krónikásának” életműve is a helyi értékek sorát gyarapítja. A néprajzkutató etnográfus a településen született, nevéhez fűződik a Sárréti Népfőiskola megalapítása Bihartordán. 1952-től a karcagi Nagykun Múzeum igazgatója. Életműve nemzedékeken átívelő érték.


Titkokat őriznek az ország legkülönlegesebb és legidősebb fái

Titkokat őriznek az ország legkülönlegesebb és legidősebb fái 

Az Évgyűrűkben őrzött történetek – Magyarország fáinak titkos meséi című fotókiállítást május 4-én nyitják meg Badacsonyörsön.
Siófokról indul a Tour de Hongrie legizgalmasabb befutó szakasza

Siófokról indul a Tour de Hongrie legizgalmasabb befutó szakasza 

Május 12-én igazi világsztárokkal is találkozhatunk!
Kedvezmények a főváros hivatalos applikációjának születésnapján

Kedvezmények a főváros hivatalos applikációjának születésnapján 

Május 1-jén ünnepelte az ÉnBudapestem applikációja az első születésnapját.
Szibériai tokhalak a Balatonban?

Szibériai tokhalak a Balatonban? 

A Balatonban megjelenő lénai tokok minden bizonnyal a vízgyűjtőn létesült halgazdálkodási létesítményekből szökhettek meg.
Nagy Márton Hévízen: a gyógyturizmusé, az egészségturizmusé a jövő

Nagy Márton Hévízen: a gyógyturizmusé, az egészségturizmusé a jövő 

Nemzetgazdasági miniszter: a nyugati világ elöregszik, nő az idősek aránya, ebből adódóan sokkal nagyobb lesz a kereslet az egészségturizmusra.
Fővárosi fölény az idei Szakma Sztár Fesztiválon

Fővárosi fölény az idei Szakma Sztár Fesztiválon 

Harmincöt budapesti tanuló állhatott dobogóra a Szakma Sztár Fesztiválon.
Ez az első magyar AI alapú éttermi asszisztens

Ez az első magyar AI alapú éttermi asszisztens 

Már több mint húsz étterem használja.
ESG jelentés az OPUS GLOBAL Nyrt.-től

ESG jelentés az OPUS GLOBAL Nyrt.-től 

Az előremutató jelentésben a jó gyakorlatok mellett a lehetőségeket is feltárták, mellyel megjelölték a cégcsoport fenntarthatósági tevékenységének irányait is.
Rekordok dőlhetnek meg az idei Ultrabalatonon

Rekordok dőlhetnek meg az idei Ultrabalatonon 

Több mint huszonötezren vesznek részt Magyarország legnépesebb tömegsport rendezvényén.
Precizitás, csapatjáték, gondoskodás - méhek napja április 30-án

Precizitás, csapatjáték, gondoskodás - méhek napja április 30-án 

A méhektől nemcsak a természet legfinomabb ajándékát, a mézet kapjuk, de sokat is tanulhatunk tőlük!

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?