Hévíz és a Hévízgyógyfürdő számára különösen fontos ez az évforduló, hiszen Gróf I. Festetics György hévízi tóért tett aktív munkássága nélkül aligha válhatott volna az 1800-as évekre fürdőhellyé az akkor még uradalmi tulajdonban lévő „kénszagú víz”, és ki tudja, létezne-e manapság a méltán híres fürdőhely.
Az első fellelhető tanulmány a hévízi vízről, valamint a legrégebbi ránk maradt térkép is 1769-ben készült, és egy 1780-as írás a kénszagú patak gyógyhatásait is részletesen említi. Kétségtelen azonban, hogy a nagy műveltségű főúr céltudatos munkája nélkül, melynek része a lápos, bozótos területek feltöltése, az erdős területek számának növelése, az első, patakparton, majd tó fölé épített fürdőépületek létesítése, teremtették meg a fürdőkultúra alapjait Hévízen.
A fürdőélethez pedig már 1795-ben is szorosan hozzákapcsolódott a propaganda: „Íme ahol mégsem gondolja az Ember, ott lappang a drága, és sok Nyavalyaságokra ki-terjedő Kints! Szerentsés Zala Vármegye! Nem kell többé meleg hasznos Ferdők kedvéért és hasznokért Budára, Daruvárra, Toplitzára és más efféle Helyekre nagy fáratsággal, és dolgaidnak hátráltatásával fáradnod, és költségeskedned; többször pedig minden fájdalmaidnak enyhítése nélkül szomorúan visszafordulnod. Már kebeledben tartod azt, a mit máshol keresve sem találhatol-fel.” Babótsay József, 1795. (in: Szántó Endre: Hévíz és környéke, Nereus Kiadó Bt., 2006. p.14.)
A 220 éve történt első fejlesztések nyomán Hévízen, dacára a történelem viharainak - a két világháborúnak, a Festetics tulajdon államosításának, a Bauxit-bányának - az évtizedek, évszádok alatt nemzetközi hírű gyógyfürdőhely és fürdőváros fejlődött. A valamivel több, mint két évszázad során számos kiváló bérlője, főorvosa és neves vendége volt Hévíznek, akik mind hozzájárultak a gyógyfürdőhely népszerűségének növeléséhez.
Így ünnepelt a szülinapos
Augusztus 8-án, szombaton, az év 220. napján, a 220. évforduló jegyében kedveskedett a vendégeknek a hévízi fürdő.
Délben sajtótájékoztatót és ünnepélyes megnyitót tartott dr. Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Főigazgatója, Papp Gábor, Hévíz város polgármestere és Horváth Orsolya, a Hévíz TDM Egyesület elnöke, akik beszéltek az elmúlt 220 év jelentőségéről, méltatták Gróf I. Festetics György tevékenységét és szót ejtettek a gyógyfürdő múltbéli és jelenlegi jelentőségéről.
Nem sokkal később 220 sárga gumikacsát engedtek a Hévízi-tóba, melyek játékosan jelképezik Hévízgyógyfürdő eddigi 220 évét. A 220-ból 22 kis sárga kacsa meglepetést rejtegetett. Aki megtalálta a 22 db nyerő fürdőjáték egyikét, ajándékcsomaggal térhetett haza Hévízről.
Egy órakor került sor a Hévíz Anno fotótárlat megnyitására. A Hévízgyógyfürdő elmúlt 220 éves történetét bemutató, 10 nagy méretű tabló a Deák térről induló Véderdő melletti sétányról tekinthető meg egészen október végéig. A tablókon régi képeken elevenedik fel előttünk a fürdő múltja, valamint röviden olvashatunk a különböző korszakokban történt fejlesztésekről, különlegességekről.
Ugyanekkor került sor a „Hévíz 220! Van egy képed hozzá?” fotógyűjtés eredményhirdetésére is. A képeket augusztus 1-ig lehetett feltölteni a www.heviz.hu/220 oldalon keresztül, és a közönség augusztus 7-én este 8 óráig szavazhatott rájuk. A közönség által tíz legkedveltebbnek értékelt kép beküldője egy Hévíz Város Borát (Badacsonyi Borbély Családi Pincészet Gabriella fantázianevű muscat ottonel bora - 2015) és páros ajándék Tófürdő belépőjegyet kapott ajándékba, míg a zsűri által választott legjobb kép beküldője a fődíjat vehette át a helyszínen, ami egy két fő részére szóló hétvége a Hotel Spa Hévíz****/*** felajánlásából. A beküldött képekből augusztus második felében nyilvános fotótárlat is készül Hévíz közterein, mely ugyancsak egész októberig lesz megtekinthetők.
További rendezvények a nap folyamán
Augusztus 8-án egész nap kedvezményes áron vásárolhatták meg a háromórás Tófürdő belépőjegyet a vendégek, a Tófürdő Vitál Bárjában 220 Ft-ért gyümölcsös frissítőket szolgáltak fel. A gyerekeket és gyermeklelkű felnőtteket 3D óriáskocka-kirakó és fotófal várta a gyermekmedence mellett, míg azok számára, akik a Hévízi-tó és a Hévízgyógyfürdő történetével szerettek volna ismerkedni, Hévíz Anno körbevezetést tartottak 3 alkalommal. A körbevezetés alkalmával a résztvevők megtekintették a fürdő főépületét, a Tótörténeti kiállítást, a Festetics Fürdőházat, valamint képeket készíthettek a tóról a központi teraszról.
Egy kis történelem |
Hévízgyógyfürdő 1795 és 1905 között Hévízgyógyfürdő 1910-1920-as években Hévízgyógyfürdő az 1930-as években Az első fürdőépülettel (1795) egy időben megépült a gyógyításra (érvágás = köpölyözés) használt „köpülöző ház”. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületek. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek, valamint a „Kúrszalon”, ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet. Hévízgyógyfürdő az 1950-1960-as években Hévízgyógyfürdő az 1970-80-as években Hévízi Tradicionális Kúra Kedves emlékek Hévízről Hévízgyógyfürdő napjainkban |
Magyar, cseh és szlovák turisták ellensúlyozzák az oroszok hiányát Hévízen
Az utóbbi hónapokban 10-15 százalékkal csökkent az Oroszországból Hévízre érkező vendégek száma, de az önkormányzat adatai azt tükrözik, hogy ezt ellentételezi valamennyire a belföldi, illetve főként a cseh és a szlovák turisták számának emelkedése a privát szállásokon is - mondta Papp Gábor, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) szombaton.
Reményei szerint év végéig legalább a tavalyi, egymilliót jóval meghaladó vendégéjszakát töltenek majd el Hévízen az ide látogatók, mondta a polgármester a sajtótájékoztatón, amelyet annak jegyében tartottak, hogy 220 évvel ezelőtt, gróf Festetics György kezdeményezésére e napon készült el az első fürdőház a hévízi tavon.
Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház főigazgatója a fürdő látogatottságára irányuló kérdésre kifejtette: tavaly több mint egymillió belépőt adtak el a gyógytóra, illetve a fedett fürdőbe, s mindezen felül még 400 ezer járóbeteget és 5 ezer fekvőbeteget kezelt a kórház.
Papp Gábor elmondta, hogy szeretnék nemcsak Magyarországon, de egész Európában, sőt világszinten levédetni a tradicionális hévízi gyógyászatot. Hogy a tóra alapozott szolgáltatások köre, a turisztikai és gyógyászati kínálat tovább bővüljön, nemrég kerékpárkölcsönző rendszert építettek ki, sportturisztikai kínálatot vezettek be, illetve a tervezett gyógyhelyfejlesztési állami pályázat keretében jelentős közlekedési változásokat hajtanak végre, egyebek mellett a buszpályaudvar elköltöztetésével.
Az eseményről készült közlemény szerint Hévíz ismertségének további javulását remélik attól is, hogy Európa egyik legnagyobb egészségturisztikai szakvásárának, a Meeting of the Spas of Central Europe elnevezésű konferenciának Hévíz ad otthont az idén októberben. A legutóbbi vásárokon több mint 160 wellness és spa szolgáltató állított ki, s a mostani rendezvényre Észak-Amerikától az Arab-öböl térségéig a világ számos pontjáról várnak résztvevőket.
Forrás: Turizmus Online
Forrás: MTI