Az online ételrendelő portál adatbázisából egyértelműen látszik, hogy a tervezett módosítás rengeteg embert érint, hiszen 2015. első félévében a felhasználók 18,6 százaléka rendezte az ebédjét vagy vacsoráját SZÉP kártyával, illetve a rendelések összesen 16,7százalékát fizették kártyával. Továbbá átlagosan 2410 forintot költöttek a kártyával egy rendelés során.

A sajtó nemrég megírta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium átalakítaná a SZÉP-kártya rendszerét, mivel eredetileg a turizmus fellendítésére találták ki, ám az utóbbi időben főként a vendéglátásban költötték el a kártyatulajdonosok a levásárolható összegeket. Az átalakítás célja, hogy a szálláshelyeket helyezzék előtérbe, méghozzá az éttermi felhasználás visszaszorításával. Az első tervek szerint nem minden étteremre vonatkozna a korlátozás, de a gyorséttermekre biztosan.

A kártyákra a munkáltató tölti fel a – legfeljebb évi 450 ezer forintos – keretösszeget, amely három alszámlára, azaz zsebre különül el. A szállás-zseb évi maximum 225 ezer forinttal, a vendéglátás alszámla 150 ezer forinttal, a szabadidő szekció pedig 75 ezer forinttal terhelhető. A munkaadó által elutalt összeget csak arra lehet felhasználni, amire hivatott, vannak azonban átfedések: a szabadidő és a vendéglátás zseb kerete ugyanis egyaránt fordítható szálláshely-szolgáltatásra (fordítva azonban ez nem lehetséges).

A hotelek, panziók és wellness központok nyilván azt remélték, hogy a náluk pihenők a kártyán található melegétel-keretet is helyben fogyasztják le. Ám a SZÉP-kártya beépült a köztudatba, mint egy úton-útfélen használható alternatív fizetési eszköz, ami akár ebédidőben egy közeli gyorsétteremben, vagy online ételrendelésnél egyaránt felhasználható. Ezért idővel borult az arány, hiszen érthető okokból gyakrabban ebédel a magyar dolgozó, mint ahányszor kikapcsolódik.

Több tízezer elfogadóhely van országszerte, és a béren kívüli juttatási forma népszerűséget jól mutatja, hogy tavaly csak az OTP SZÉP kártyások száma meghaladta a 800 ezret.