Korántsem tisztünk eldönteni ezt a szakértőknek is alapos leckét feladó kérdést, inkább csak kívülállóként kóstoltuk a 12 villányi, majd ugyanannyi Loire-völgyi borból álló italsort a siklósi Várban, november 20-án, a „100% Franc, 100% Villány” elnevezésű programon. Közben odafigyeltünk a szakemberek véleményére is. Akik hangsúlyozták: talán szerencsésebb lett volna először (délelőtt) a franciásan könnyed, Loire-menti tételeket kóstolni, így délutánra maradhattak volna a testesebb villányiak, nem pedig fordítva, ahogy a valóságban történt.
A vár vitéz villányi védői
A siklósi franc-konferencián kóstolt 12 helyi tételt 40 bor közül választották ki vaktesztelés útján. Így kerül elénk többek közt Vylyan, Weninger-Gere, Bock és Sauska-féle Cabernet Franc – azért ezt a négyet emelem ki, mert nekem ezek tetszettek a legjobban. Mert ezek kávés-feketecsokis ízvilággal is rendelkező, súlyos, amolyan igazi villányi világú tételek, amelyek közül egy-kettőben – bár többnyire acélhordóban érlelték a bort - erősen érezni a barrique-jelleget is. Ennek kapcsán jegyezte meg Ede bácsi (Tiffán, aki aki majdnem „ellopta a show-t” hozzászóláshegyeivel), hogy ő volt az, aki Magyarországon először használt barrique hordót, és ő az, aki elsőként kezd leszokni róla. A siklósi Wassmann Pincészet 2013-ból való franc-ja is kellemes meglepetés volt hűvös, kissé grafitos, franciás ízvilágú borával. Bár én eddig sose hallottam róluk, úgy tűnik, ideje megjegyezni ezt a feltörekvő biodinamikus pincészetet.
A csata szünetében: séta a várban
Amíg a cateringhez – stílusosan – a helyi Tenkes Csárda csapata megterít, körülnézek a gyönyörűen felújított, teljes szépségében pompázó, sokat megélt várban. Ahol bár az igazi Tenkes kapitánya sosem harcolt az 1700-as években a labancok ellen, de az erről szóló nagysikerű filmsorozatot viszont valóban itt forgatták. Az alagsorban naná, hogy végignézem a remek kínzókamrát és kínzóeszközöket, valamint a várbörtön világát bemutató kiállítást. Legjobban az ötletes kis fejprés tetszett, bár nem szeretném, hogy egyszer rajtam valaki kipróbálja. Meg a gazdag raboknak járó külön cella, aminek ablak van, benne méretes priccs, asztal székkel, tollal, pennával, és kályha – amit kívülről fűtöttek a foglárok, hogy ne fagyjon be az előkelő foglyok feneke.
Ezt követően elképesztő ebéddel rukkolnak elő Tenkesék mai megformálói, a helyi csárda csapata, Kovács Gábor tulajdonos vezetésével. Leveseik, sült libacombjuk lila káposztával, hagymás krumplival, desszertjeik – mind maga a tökély, és a magyar konyha legszebb napjait idézi.
A gallok támadása
A Cabernet Franc-nál az érlelés és a házasítás a fontos, hallottuk a francia szakértő véleményét boraik kóstolása előtt, ráhangolódásképp. Valamint nehéz és könnyebb évjáratokról, fagyokról, hideg és meleg nyarakról szólt a francia sommelier-hölgy, és arról, a cabernet franc őshazájából egész más ízvilágú tételeket hoztak, mint a délelőtt kóstolt villányiak. Bár csak a palackos érlelés nyomait lehetett érezni majd’ mindegyikben (az utolsó három kivételével), emiatt azt a következtetést vontam le (korántsem szakértőként), hogy nem csoda, ha a gallok ezeket a franc-okat házasítják, mert magukban a legtöbb nem is állná meg a helyét. A Loire-völgyéből kóstolt borok (a francia franc-ok 65 százaléka onnan való) fűszeres, borsos, sós, állítólag roppant elegáns grafitos jegyei nekem nem jöttek be, inkább a villányi házigazdák borai mellett tenném le a voksomat.
A csata kimenetele?
Szerintem utcahosszal verték a Villányban, mintegy 350 hektáron termelt cabernet franc szőlőből készített tételek a 6500 hektárnyi területről nyert ugyanilyen fajtájú gall borokat. Az persze még a jövő zenéje, hogy vajon a villányi cabernet franc – amelyet mostantól a borvidék kiemelt fajtájának, zászlóshajójának tekintenek – vajon sikeres lesz-e a nemzetközi piacon, vagy beáll a sorba, mint a legtöbb Bordeaux-i és Loire-menti borok, azért, hogy házasítások egyik szereplője legyen. Drukkoljunk neki! Mert a jelenlegi helyzeténél sokkal többet érdemel.
