Az Emlékhelyek napját tartják május 13-án, tervezik a mauzóleumok éjszakáját, kiállítják az eredeti Apponyi-hintót, Európa második legnagyobb gyászhintóját, felújítják a miniszterelnöki sírokat, többnyelvű tematikus sétákat tartanak, folynak az építkezések, parkolót terveznek és sétautakat adnak át, és mindezt a turizmus szolgálatába állítják. Erről Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) főigazgatója tartott május 3-án sajtótájékoztatót Budapesten a Fiumei úti Sírkertben.
A temetőket érintő változásokról elsőként tartottak tájékoztatást a sajtó számára, amelyen a Nemzeti Örökség Intézetének új arculatát és az Emlékhelyek Napja országos rendezvény részletes programját is bemutatták. A főigazgató szerint a Fiumei úti Sírkertben a tervezett fejlesztésekkel új távlatok és nagyobb lehetőségek nyílnak meg, amelyek nagyobb teret adnak a turisztikai lehetőségeknek, az iskolai oktatásnak, a kegyeleti kultúrának, a Nemzeti Pantheon bemutatásának.
A Fiumei úti Sírkert nemzeti emlékhely, a Salgótarjáni utcai Zsidó Temető vagyonkezelését 2016. május 1-je óta a Nemzeti Örökség Intézete vette át. Ez utóbbiban elsődleges feladatuk volt a temetőben uralkodó méltatlan állapot felszámolása és a helyszín nagy részét érintő balesetveszély elhárítása. A munkák miatt egy időre be is kellett zárni a temetőt, amely ma már biztonságosan látogatható.
A nemzeti emlékhelynek olyanná kellene válnia, amelyet szívesen keresnek fel a turisták és a fiatalok is. Példaként említette a szakember, hogy a költészet napján József Attilára emlékezve több száz fiatal kereste fel a sírkertet.
A tájékoztatás érdekében Információs pontot alakítanak ki a temető bejáratánál, ahol a megújult arculatú térképeket, kiadványokat, könyveket több nyelven értékesítik. A főváros szívében lévő sírkertet ingyenes tárlatvezetéssel mutatják be a szakavatott idegenvezetők. Szeretnék ugyanis, ha a turizmus vérkeringésébe kerülne a nemzet emlékhely, és nem szabad elfeledkezni arról sem, amire a főigazgató asszony felhívta a figyelmet, hogy Rákoskeresztúron a látogatóközpontban fogadják az érdeklődőket és kiemelt programjuk a történelmi emlékhelyek, Recsk és Muhi bemutatása és népszerűsítése is.
Kovács Ákos társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató (NÖRI) a közelmúltban megjelent kiadványaikat és az információs térképet mutatta be. A tavalyihoz hasonlóan idén is megrendezik május 13-án az Emlékhelyek Napja elnevezésű országos programsorozatot, amelynek központi helyszíne a Fiumei úti Sírkert lesz. 10 órakor a Magyar Nemzeti Táncegyüttes fellépésével kezdődik az Emlékhelyek Napja program, amelyet többek között a Reformáció és az Arany János emlékévhez kapcsolódó tematikus séták követnek. Az egész napos rendezvény fénypontja a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje lesz 21 órakor, közben elkezdődik az egyedülálló animációs fényfestés a Kossuth-mauzóleumnál. Az este folyamán a sírkert többi mauzóleumán is láthatók lesznek a különböző fényjátékok, amelyeket a késő este kezdődő, zseblámpás túrán lehet majd felfedezni.
A Nemzeti Örökség Intézete országos programsorozata a magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontossággal bíró helyszínekre kívánja felhívni a figyelmet. Az emlékhelyek kedvezményes vagy ingyenes belépőt biztosítanak az érdeklődőknek. A részletes programok a www.emlekhelyeknapja.hu oldalon találhatók.
A Fiumei úti Sírkert mintegy 70 éves történelmével mára olyan kultuszhellyé vált, mint a párizsi Pére-Lachaise, csak itt Moliere, Chopin és Jim Morrison sírja helyett Ady, Jókai, Arany és Kossuth sírját lehet felkeresni. Itt nyugszanak legtöbben a történelem és kultúra nagyjai közül, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték. A páratlan sírkert, amely egyszerre a nemzeti gyász tere és csendes sziget a főváros szívében, gazdag növény- és állatvilágáról is ismert, az arborétumnak is beillő nagy temetőkert 56 hektáron terül el.
Magyarország egyik legkülönlegesebb sírkertje, a budapesti Salgótarjáni utcai Zsidó Temető 1874-ben nyílt meg a mai Fiumei úti Sírkert szomszédságában. 1892-ig ez volt Pest egyetlen működő izraelita temetője, amelynek 4,8 hektáros területe a századfordulóra meg is telt. Budapest ostroma után ide temették a gettó halottainak többségét, ám a temetőt az 1950-es évektől már alig használták. A temető pusztulása az 1960-as években indult meg, a szertartási épület kupolája az 1980-as években omlott be. A mauzóleumokat megrongálták és kifosztották, a 2002-ben műemlékké nyilvánított temető 2016-ban került a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésében, és elkezdődött helyreállítása.