Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. Ugyanígy a vállalkozói szja is egységesen 9 százalék lesz.

A szociális hozzájárulási adó - és ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás mértékét - 2017-re - a jelenlegi 27-ről - 22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a jogszabály, mint azt a novemberben aláírt, hat évre szóló bérmegállapodásban rögzítette a kormány, valamint a munkaadói és a munkavállalói oldal. Ez azt is tartalmazza: ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január 1-jével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok.

Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva, a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik majd.

Az adócsomag a bérmegállapodás érvényesítésén kívül több más ponton is változtat az adószabályokon. Rögzítették például, hogy bármely ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzést követő ötödik évtől kezdve adómentessé válik. Korábban ez 15 év volt. Az adóalapba számító összeg évente csökken.

Változik az építményadó is: 2018. január 1-jétől adóköteles lesz az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép-védelmi törvény szerinti reklámhordozó - például óriásplakát -, és annak tulajdonosa fizeti meg az adót. A kivetés joga az önkormányzaté, és ha kiszab ilyen adót, akkor a mértékről is a település dönt, amelynek összege legfeljebb 12 ezer forint lehet négyzetméterenként.

A mostani módosítással 2017. január 1-jétől bővül azon megváltozott munkaképességűek köre, akik után igényelheti a munkáltató a kedvezményt.

Kimondták továbbá, hogy az úgynevezett korai fázisú vállalkozások adóalap-kedvezményének mértéke nem haladhatja meg az ilyen vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosát a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben.

Kulturális célok támogatása esetén az adózó az adókedvezményt utoljára a támogatást követő nyolcadik évben lezáruló adóév adójából veheti igénybe 2017. január 1-jétől. Az adózó kiegészítő támogatásként az alaptámogatás 9 százalékos adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles megfizetni, egyben megszűnik a pótlólagos kiegészítő támogatás.

A fejlesztési adókedvezményeknél arról rendelkeztek, hogy a 2017. január 1-jétől benyújtott kérelmeknél, bejelentéseknél a kedvezmény a beruházás üzembe helyezése utáni - vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb pedig a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe.

Sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatást követő nyolcadik év adójából vehető igénybe, és a sportnál is megszűnik a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényt is módosították, rögzítve, hogy a reklámközzétevők - vagy a nevükben eljáró hirdetésifelület-értékesítők - árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem adhat a reklámközvetítőknek. Eddig csak a fordított esetet tiltotta a jogszabály. Emellett megemelték a kiszabható bírság mértékét, valamint tájékoztatási kötelezettséget írtak elő az állami adóhatóságnak, hogy ha tiltott kedvezmény nyújtására vonatkozó információ a tudomására jut, köteles jelzéssel élni a bírság kiszabására jogosult hatóság felé.

Kiegészítették a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt azzal, hogy a sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez vagy megterheléséhez szükséges hozzájárulást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles kiadni, ha az elidegenítési, illetve a terhelési tilalomból hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet, és az ingatlant az elidegenítéssel az állam szerzi meg, illetve a megterheléssel az állam szerez jogosultságot az ingatlanon.

Adóváltozások a turisztikai vállalkozások szempontjából

A jövő évi adószabályokról Antalóczy Györgyné okleveles könyvvizsgáló tartott előadást a Magyar Szállodaszövetség közgyűlésén, ennek alapján egészítjük ki a jövő évi adózással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az adótanácsadó felhívta a figyelmet, hogy a 2015. évi adó törvényekből, a 2016-os nyári adótörvényekből, a 2016-os őszi adótörvényekből és a mostani „téli “adótörvényekből állapítható meg, hogyan is adózzunk 2017-ben. A most elfogadott adócsomag 322 paragrafusból áll, indokolásokkal és mellékletekkel együtt.

A legfontosabb jövő évi változások Antalóczy Györgyné szerint:

O adókedvezményt kapnak a startupokba fektető cégek;

O adókedvezmény jár majd a vendéglátós zenészek után az éttermeknek és szállodáknak;

O lazul a kaszinók által fizetett játékadó szabályozása;

O nem kell sávos különadót fizetniük a hazai gyógyszercégeknek;

O első házasoknak 24 hónapig jár a havi 5 ezer forintos állami nászajándék akkor is, ha közben megszületik a gyerekük;

O jön az önellenőrzésre alapuló „támogató eljárás” a NAV-nál, ami a hatóság újabb törekvése az emberarcúvá válásra;

O szigorúbbá válik a civil szervezeteknek az építmény- és a telekadóban a feltételes adómentesség feltételrendszere;

O enyhülnek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltség-növelési feltételei.

O Kedvezményes adózás mellett például évi 100 ezer forintot kaphatnak készpénzben az alkalmazottak, a magánszférában emellett 350 ezer, a közszférában pedig 200 ezer forintot kaphatnak a SZÉP-kártyára.

A bruttó minimálbér 128 ezer forint (ma 111 ezer), a szakmai bérminimum 161 ezer (ma:129 ezer) lesz 2017-ben, így a minimálbér jövőre 15, 2018-ban pedig 8 százalékkal emelkedik, a garantált bérminimum pedig jövőre 25, utána pedig 12 százalékkal nő. A munkaadói járulékok 2017-ben 5, egy évvel később pedig még 2- 2,5 százalékkal csökkennek. Számítások szerint az államnak 180 milliárd forint extra bevételt hozhat jövőre a kötelező minimálbér-emelés.

Az év első kilenc hónapjában összességében 7,6 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek, mint tavaly ekkor. A versenyszektorban a bruttó átlagbér 268 ezer forint. A nettó átlagkereset 178 ezer forint.

Adómentes költségtérítés

O Éljünk vele – javasolja a tanácsadó.

O A közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) munkába érkező munkatársak számára fizethető (vagy fizetendő) kilométerenkénti 9 forint költségtérítés adómentes értéke 15 forintra növekszik.

Adómentesen adható:

O kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, a bölcsőde kis módosítással.

O Fontos arra is figyelemmel lenni a CAFETÉRIA szabályzat elkészítésénél, MERT ha a munkavállaló egy összegben kéri a kifizetést év elején, azonban munkaviszonya év közben megszűnik, a jövedelem arányos részét szükséges visszafizetnie a munkavállalónak!

Alacsony adóterhelésű juttatás

O A versenyszférában évi 450 ezer forint értékig áll rendelkezésre, a közszférában évi 200 ezer forint értékig a kedvező, 34,22 %-os mértékű a közteherrel adható béren kívüli juttatás, de ha túllépik ezt a határt, akkor e felett 49,56 százalék adó- és járulékteherrel kell számolni .

Erzsébet-utalvány és munkahelyi étkezés

Fogyasztásra kész étel vásárlása érdekében adható:

O Az Erzsébet-utalvány 2017-ben is megfelelő juttatás lesz erre. A legfrissebb szabályok alapján összeghatár nélkül adható majd 49,56 százalékos közteherrel.

O Munkahelyi étkeztetés a klasszikus munkahelyi ételfogyasztás a legfrissebb szabályok alapján összeghatár nélkül adható majd 49,56 százalék közteherrel.

Általános forgalmi adó

550 EZER ÁFA ALANY, 150 EZER HASZNÁL SZÁMLÁZÓ PROGRAMOT

2017. évi változások:

O Áfa: 8 millióra nő az alanyi mentesség értékhatára

O A sorozatjellegű ingatlanértékesítés adóköteles (2 évben 4-szer)

O Adómérték változik: 27 ről 18%ra a melegkonyhás éttermi szolgáltatásoknál

O 5%, baromfi, tojás, tej,

O 18% internet (elszámolási időszak fiz hat számla kelte)

Vendéglátás alacsonyabb áfa kulccsal (18%) történő értékesítésének áfa-szabálya

O az általános forgalmi adó rendszerében 18% kulcs szempontjából kizárólag olyan étel/italértékesítések minősülhetnek éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatásnak, melyeket (függetlenül attól, hogy az adott esetben a termékek fuvarozására sor kerül-e vagy sem) az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatások kísérnek.

Termék vagy szolgáltatás

O Olyan esetekben, amikor az ételt/nem alkoholtartalmú italt a csomagolást – és esetlegesen a futáros kiszállítását – követően más helyszínen fogyasztják el, akkor az értékesítő az áfatörvény szerint (9. §) termékértékesítést valósít meg, mely a rá vonatkozó adómérték (jelenleg 27 százalék) figyelembevételével adózik.

2017 januártól hátrányba kerülhetnek az ételkiszállítással foglalkozó cégek a hagyományos, helybeni kiszolgálást nyújtó éttermekkel, vendéglátóhelyekkel szemben. Hiszen ha alacsonyabb az áfa, akkor elvileg az utóbbiaknál olcsóbb lehet az étel/alkoholmentes ital.

Ha pedig egy étteremben helyben fogyasztás és kiszállítás is lehetséges, akkor olcsóbb lehet a rántott hús helyben fogyasztva, mintha házhoz SZÁLLÍTJÁK.

O Amikor az étel/nem alkohol tartalmú ital értékesítésére olyan rendszerben kerül sor, melynek keretében a vendég azt a gépkocsiban tartózkodva rendelheti meg a vendéglátóhely erre a célra kialakított külső kiszolgálópultjánál, azonban a termék(ek) átvételét, illetve az ellenérték kiegyenlítését követően személygépkocsijával azonnal tovább kell haladnia a vásárlás helyszínéről, – mert nincs lehetőség arra, hogy a terméket helyben fogyassza el – szintén termékértékesítésként kell kezelni. Azaz magasabb áfát kell rá felszámítani. A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe olyan italok tartoznak, mint például a gyümölcsből, zöldségből helyben préselt vagy facsart innivaló, továbbá a helyben készített alkoholmentes turmix, limonádé, tea, kávé. A palackos üdítő nem válik helyben készített itallá pusztán azáltal, hogy a kitöltése után az étterem citromkarikával ízesíti vagy díszíti a poharat

O A vendéglátó-szolgáltatások között csak az étkezőhelyi vendéglátás (éttermi, mozgó vendéglátás) szerepel, amelybe a TEÁOR alapján nem tartozik bele a rendezvényi vendéglátás és a közétkeztetés, a munkahelyi sem, az iskolai sem, óvodai sem.

O A felszolgálási díj után: vagy osztani kell, vagy a jövőben is 27 százalékos áfát kell majd fizetni, ami tovább bonyolítja a vendéglátóhelyek életét. Nem kifogásolható a magasabb áfa érték, de érdemes külön, két tételben számlázni …..

O A helyben fogyasztásra és az elvitelre, illetve házhozszállításra is különböző áfakulcsot kell majd alkalmazni. Étkezőhelyi vendéglátás 5530-ból (amely egy 2002-es SZJ szám!!!!!!! Szerinti besorolás ) árbevétele után lesz a turizmusfejlesztési hozzájárulás 2018 január elsejétől

O 18% áfát csak a melegkonyhás vendéglátóhelyek alkalmazhatnak.

O a 2006/112/EK irányelv és a 282/2011/EU végrehajtási rendelet alapján a kedvezményes áfakulcs csak a helyben fogyasztás esetén lesz érvényesíthető, az elvitelre történő értékesítésnél és a kiszállításnál (a kiegészítő szolgáltatások hiánya miatt) marad a 27 százalékos kulcs.

Nemzetközi összehasonlítás:

O Ausztriában úgy szól a törvény, hogy 10 százalékos áfát kell fizetni a tej, a kakaó és a víz után, és 20 százalékosat az összes többi alkoholmentes ital után. Portugáliában is részletezik, hogy a zöldség- és gyümölcslevek áfája 6 százalék, az ásványvízé 13 százalék és minden más alkoholmentes italé 23 százalék.

Utalvány várható (EU-irányelvekben megjelenő, de egy későbbi szabályozástól függő) változó adózása

O Az utalvány fogalma

Az irányelv először is az egységes uniós kezelés érdekében rögzíti az utalvány fogalmát. Az új szabályozás alapján két feltételnek szükséges megfelelni annak érdekében, hogy utalványról beszélhessünk: legalább részben el kell fogadni egy termék vagy szolgáltatás ellenértékeként; fel kell tüntetni az utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban, hogy milyen termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban használható fel, vagy kifejezetten meg kell neveznie az értékesítők vagy a szolgáltatók lehetséges körét. Egycélú egy utalvány, ha a kibocsátásakor egyértelműen megállapítható az utalvány tárgyát képező termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás teljesítési helye, valamint az ezek után fizetendő áfa összege. Többcélú utalvány lesz minden olyan utalvány, amely nem felel meg az egycélú utalvány fogalmának. Egycélú utalványok esetén az áfa fizetési kötelezettség főszabályként az utalvány átadásakor keletkezik (az utalvány átengedését úgy kell tekinteni, mint a tárgyát képező termékek, szolgáltatások értékesítését). Az utalvány értéke tekintendő majd az adót is tartalmazó ellenértéknek, így állapítható meg a tranzakció után fizetendő adó összege. Az utalvány beváltása ebben az esetben már nem lesz adóköteles ügylet. A többcélú utalványok esetén az utalvány beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség (vagyis a többcélú utalvány értékesítésekor nem kell általános forgalmi adót fizetni). Adóköteles ügylet ebben az esetben az utalvány beváltásakor történik majd, és ilyen esetben az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapjának megállapítása nem lesz egyszerű: az adóalap az utalványért fizetett ellenérték, valamint a cserébe értékesített termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó áfaösszeg különbözete lesz.

Pénztárgép

O Kötelező a masszírozásnál is, kivéve ha orvosi rendelvényre történik. Csak az új rendeletnek megfelelő pénztárgép használható.

Időszakos elszámolás

O Ha a fizetés esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítés időpontja az esedékesség, de legkésőbb az időszak végétől számított 60. nap, amennyiben a felek által megállapított fizetés határidő ennél későbbi időpontra esne.

A kártérítés, kártalanítás, bánatpénz áfa elszámolása

Kártérítés

• jogellenes (szerződésellenes) károkozás esetén jár,

• ha a károkozás az okozónak felróható és az ő magatartásának okozati következménye,

• nem zárja ki a kártérítéssé minősítést, ha nem bíróság, hanem a felek peren kívüli megegyezése dönt utólag a kár felmerülésekor az összegről

• nem tartozik az áfa hatálya alá, számlázni sem kell

Kártalanítás

• jogszerű károkozás esetén jár,

• nem automatikusan áfás, csak akkor, ha jár érte viszontszolgáltatás

• ilyenkor számlázni és áfázni kell, a viszontszolgáltatás áfa kulcsával (általában 27%)

Bánatpénz

• Ha a felek az elállás jogát előre kikötik ellenérték fizetése ellenében, akkor a tényleges elálláskor áfa köteles (27%) és számlázandó szolgáltatás merül fel

ÁFA: Fiktív számla: NAV-nak ilyenkor is be kell bizonyítania, hogy a számlát befogadó cég tudott, vagy ha elég figyelmes, tudhatott volna...

O Az elhíresült Mahagében-Tóth ügyekben kimondta az EUB: csak akkor tagadható meg az áfa-levonási jog, ha az adóhatóság bizonyítja, hogy az adózó tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudhatott arról, hogy a láncban őt megelőző szereplők adókijátszásban vettek részt.

Adatszolgáltatási kötelezettség

Ha egy vállalkozás lecseréli korábban használt számlázó programját, és új számlázó programot szerez be. Ebben az esetben az adóalanynak be kell jelentenie: a korábban használt számlázó program használatból történő kivonását, másrészt az új számlázó program használatának megkezdését.

Társasági adó

A társasági adóban új jogcímekkel bővül a kedvezmények köre

O Jövőre a vendéglátóhelyek adókedvezményt vehetnek majd igénybe az élőzene-szolgáltatás költségeire, a kedvezmény mértéke az adóévben elszámolt ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka lehet.

O Az adózónál az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek. Az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Élőzenei adókedvezmény

O Az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe.

O Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka.

O Az adózónál az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek.

Induló vállalkozások kedvezménye

O Adóalap-kedvezménnyel támogatja a regisztrált korai fázisú vállalkozásokba történő befektetést. Ezen adóalap-kedvezmény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének a részesedés szerzésének adóévében alkalmazott adókulcs mértékéhez igazított hányada a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forinttal.

További kedvezmények

O Kedvezményben részesülnek azok a vállalkozások, amelyek energiafelhasználásuk hatékonyabbá tétele érdekében beruházást valósítnak meg…

O Kedvezmény érvényesíthető a műemlékekkel összefüggésben: műemlék karbantartásának költsége adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető. A kedvezmény felső korlátja az adózás előtti nyereség ötven százaléka. A műemléki felújítás adóalap kedvezménye bővül, 2017-től a felújítás költségének kétszeres értékében érvényesíthető adóalap csökkentő tétel. A kedvezmény együttesen is igénybe vehető; az alkalmazás feltétele, hogy felújításra vagy karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeképpen kerüljön sor

Kitolt határidők

O A piaci szereplők kérésére jövő év június végére tolták ki az étel- és italautomaták úgynevezett automata felügyeleti egységének bevezetését, továbbá

O Szintén a piaci igényekre hallgatva csak 2017 áprilisában lépnek hatályba az új jövedékiadó-törvény főbb rendelkezései.

A NAV új attitűdje, a támogató eljárás

A megbízható adózókra vonatkozóan a módosítással a jövőben az automatikus fizetési könnyítés tekintetében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőség nyílik, és az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra történő felemelésével szélesebb kör számára válik kihasználhatóvá a kedvezmény, továbbá megszűnik a kedvezmény lehetőségére történő, negyedévenkénti adóhatósági felhívás intézménye.

2017. évi egyéb változások

A kisadózó vállalkozások tételes adójánál a javaslat 6 millió forintról 12 millió forintra emeli azt a bevételi határt, amelynek túllépése esetén a magánszemély 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni.

Továbbá a reklámadóban vitathatatlanná válik az interneten való reklámközzététel esetén az adó alanya (a reklámközzétevő személye), továbbá a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítők nyilvántartásából a jövőben akkor törli az adóhatóság az adóalanyt, ha adótartozása nettó és nem bruttó módon számítva meghaladja a 100 000 forintot. Adminisztrációs egyszerűsítésképp hatályon kívül helyezték a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap-összeszámítási szabályt.