A koronavírus-járvány alapvető változásokat hozott a munka világában is. A kényszerből elrendelt home office-ról kiderült, hogy messze nem olyan ördögtől való, mint azt korábban sok munkáltató gondolta. A cégek jelentős részénél nem csökkentette a hatékonyságot, így a járványhullámok között sem tértek vissza teljesen az irodákba, hanem úgynevezett hibrid rendszerben, részben otthonról, részben a munkahelyről dolgoztak tovább. Nemcsak a munkavégzés helye, de sok esetben a munkaidő fogalma is átértékelődött. Az otthonról dolgozással ugyanis sokan arra is lehetőséget kaptak, hogy a munkaidejüket is szabadabban osszák be, a feladatokhoz alkalmazkodjanak és ne a 9-től 5-ig tartó munkarendhez.

Egyre több cégnél látják be, hogy a kötetlen munkaidő nem azt jelenti, hogy a munkavállalók napközben lógnak, hanem azt, hogy akkor dolgoznak intenzíven, amikor szükséges. A munka törvénykönyve a munkaidő-beosztás jogát a munkáltatóhoz delegálja, de meghatározott feltételek megvalósulása esetén lehetővé teszi, hogy a munkáltató ezt a jogot részben vagy egészben a munkavállaló részére átadja. Ez utóbbi esetben beszélünk kötetlen munkarendről. Természetesen vannak olyan munkakörök, ahol a kötetlen munkarend alkalmazása nem megvalósítható. Kórházban, gyártósoron, iskolában vagy üzletben eladóként dolgozni ilyen munkarendben nem lehet, de számos irodai munkakörben, területi képviselőként, grafikusként, marketingesként gond nélkül kivitelezhető.

A kötetlen munkaidő előnyei

Kötetlen munkarend alkalmazása egyrészt csökkenti a munkáltató adminisztratív terheit, mivel a munkavállaló munkaidejét nem kell nyilvántartani, nem kell alkalmazni a munkaidő beosztására, a pihenőidőre, az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó rendelkezéseket. Költséghatékonyabb is lehet a munkáltató számára, mert a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért bérpótlékra nem jogosult, vagyis ilyenkor nem kell túlórákat fizetni.

A munkavállaló számára azért lehet előnyös, mert így sokkal könnyebbé válik a munka és a család közötti egyensúly sokszor nagy kihívást jelentő megteremtése. Mivel a munkavállaló egyszerűbben tudja összehangolni a feladatokat az élete két legfontosabb területén, kevesebb stressz éri, emiatt gördülékenyebben tudja ellátni a feladatait mind a munkahelyén, mind otthon.

Így növelheti a kötetlen munkaidő a produktivitást

Kérdés, hogy a kötetlen munkaidő a stressz csökkentésén túl milyen összefüggésben áll a hatékonysággal. Növeli, vagy éppen ellenkezőleg csökkenti a munkavállaló kreativitását, produktivitását, ha nem reggeltől délutánig kell dolgoznia, hanem maga dönti el, hogy mikor fog a feladataihoz?

A kötetlen munkaidő lehetővé teszi, hogy a munkavállaló a feladatokat nehézségüktől függően tervezze be bizonyos napszakokra. Vagyis megteheti, hogy a legnagyobb kihívást jelentő munkát akkora teszi, amikor tudja magáról, hogy a legjobb formában van. Ez mindenkinél eltérő, hiszen a pacsirta típusú emberek inkább a reggeli-délelőtti, míg a bagoly típusúak inkább a délutáni-esti órákban a leghatékonyabbak. Hasonló módon tudják időzíteni a túl sok gondolkodást nem igénylő, könnyen elvégezhető rutinmunkát akkorra, amikor már kevesebb az energiájuk.

Növeli a produktivitást az is, hogy a munkavállaló a saját tempójában haladhat (természetesen a határidő figyelembevételével). Vagyis nem kell amiatt aggódnia, hogy egy bizonyos részfeladattal mikorra végez, mert csak az számít, hogy a teljes problémát, az egész projektet mikorra adja le. Beleférnek lazább és keményebb napok, nem kell minden nap ugyanolyan erőbedobással dolgozni, ez pedig jobban megfelel a kreativitásnak és általában az ember természetének.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a kötetlen munkaidő – ahogy a home office – nem való mindenkinek. Önállóságot, proaktivitást, érett, autonóm személyiséget és erős önfegyelmet kíván. Ám akiknél ez megvan, azoknál komoly teljesítmény- és életminőség-javulást hozhat.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.