Az idei első Bécs rendkívül magas pontszámot ért el, hiszen a maximális 100-ból 99,1-et kapott, de nem sokkal maradt le a második Melbourne és a harmadik Sydney sem. Ez utóbbi város egyébként két pozíciót lépett előre a múlt évhez képest és a rangsor készítői kiemelték, hogy ebben jelentős szerepet játszottak a klímaváltozás hatásainak csökkentésére tett erőfeszítések, köztük „Sustainable Sydnes 2030” (Fenntartható Sydney 2030) stratégia meghirdetése.
Budapest az idei rangsorban viszonylag magas, 90 pont feletti eredménnyel a kelet-európai régióból a legjobb helyen végzett, azonban bőven van még mit javítani. Ráadásul ma már a lehetőség is adott, hogy fővárosunk nagyot lépjen előre a fenntarthatóság felé, méghozzá az energiahatékonyság jelentős javításával.
A Schneider Electric adatai szerint csak az épületekben egészen elképesztő mértékű energiamegtakarítási lehetőség rejlik, hiszen a világon lévő összes megtakarítási potenciál 82%-a az épületekben rejlik (ideértve az ipari, gyártási területeket kiszolgáló épületeket is). A digitális berendezésekkel felszerelt létesítményekben ugyanis rengeteg olyan adat keletkezik, melyeket hasznosítani lehet a fenntarthatóbb, költséghatékonyabb működés érdekében.
A műanyagmentesség sok helyen hamarosan alapvető lesz. Ezen felül ermészetesen a tömegközlekedés fejlesztése (mondjuk francia vagy észt mintára), a turistabuszok helyzetének rendezése, valamint fásítás, vagy a legélhetőbb város zöld lépéseinek ellesése (ezek megtalálhatóak például itt,itt és itt) is sokat lendíthetne azon, hogy a fővárosunk fenntarthatóbbá, ezáltal élhetőbbé váljon.
