A tolnai Duna-holtág megmentésére tizenhat pontos intézkedési tervet dolgozott ki a helyi önkormányzat vízügyi, környezetvédelmi szakemberek és a vízhasználók közreműködésével. A dokumentum egyik legfontosabb eleme, hogy a holtágat természetközeli állapotban kívánja megőrizni, összhangban a Natura 2000-es területekre érvényben lévő szabályokkal. Ennek értelmében továbbra sem adnak ki építési engedélyt a holtág partján található magánterületekre.

A természetközeli állapot megőrzését szolgálja a stégekre vonatkozó, valamint a partfal átalakítása miatt történő beavatkozások szabályozása is. Ennek érdekében nyáron felmérik a holtágon található vízi állások számát, azokról nyilvántartást készítenek, csakúgy, mint a partfalat érintő mesterséges beavatkozások mértékéről. A stégek fellelhető tulajdonosaival felveszik a kapcsolatot, akikkel mederhasználati szerződést kötnek. A víziállás-kataszter elkészülte után dönt majd a testület a mederhasználati díj esetleges bevezetéséről. Ugyancsak ezen típusú intézkedések közé tartozik, hogy szabályozzák a jövőben a csónakok vízen, vízparton történő tárolását is.

A holtág megfelelő ökológiai állapotának megőrzéséhez csökkenteni kellene a felhalmozódott iszapmennyiséget is. A mechanikai beavatkozás viszont milliárdos nagyságrendű forrást igényelne, és problémát jelent az iszap elhelyezése is. Az utóbbi időben ugyanakkor számos helyen alkalmazták sikerrel a nagyságrenddel kevesebbe kerülő biotechnológiai iszapmentesítési eljárást, a helyi döntéshozók – egyelőre elviekben – ezt a megoldást támogatták.

A holtág vízutánpótlásának megoldása kulcskérdés, ugyanis e nélkül halálra van ítélve, akár néhány évtized alatt teljesen feltöltődhet. Az 1990-es években ugyan már jelentős erőfeszítések történtek a faddi és a tolnai ágak folyamatos vízutánpótlásának biztosítására, ám mára mindenki számára belátható, hogy a tolnai vízterület kiszolgáltatott helyzetben van ebből a szempontból. Az intézkedési terv ennek megfelelően kimondja, hogy a Tolnai-holtág vízpótlását biztonságos, folyamatosan elérhető vízforrásból, kivitelezhető módon kell megoldani. Ehhez szükség lenne a doromlási, dunai szivattyútelep felújítására és későbbi üzemeltetési költségeinek biztosítására. Az első lépésben felmérik, milyen állapotban van jelenleg a szivattyútelep.