A Szoborpark szabadtéri kiállítása a szocialista diktatúra emlékművei segítségével idézi meg a korszak politikai és társadalmi környezetét. A monumentális alkotások – köztük a propaganda eszköztárát reprezentáló szobrok – nemcsak művészeti objektumokként, hanem történeti forrásként is értelmezhetők, amelyek hozzájárulnak az 1956-hoz vezető folyamatok, valamint a forradalmat követő megtorlás megértéséhez.
Az emlékévhez kapcsolódva a park több szinten bővíti oktatási és ismeretterjesztő tevékenységét.
Az iskolai csoportok számára szakértő által vezetett, tematikus séták érhetők el, amelyek kifejezetten az 1956-os eseményekre fókuszálnak. A programok során szó esik a forradalom előzményeiről, a Sztálin-szobor ledöntése és a helyszín szimbolikájáról, valamint a korszak politikai restaurációjának vizuális lenyomatairól.
Fotó: Memento Park
Azok számára, akik maguk kívánják feldolgozni a látottakat, módszertani segédanyag készült. A szakmai témavázlat kijelöli azokat az alkotásokat – a park gyűjteményének mintegy negyedét –, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak az 1956-os eseményekhez, szereplőkhöz és utóhatásokhoz, és elemzési szempontokkal segíti a helyszíni feldolgozást.
A jubileumi évre való felkészülés részeként 2026 tavaszán szakmai képzések is indulnak idegenvezetők és pedagógusok számára.
A programok célja a korszak hiteles és élményszerű bemutatásának támogatása, valamint a megnövekedett látogatói érdeklődés kiszolgálása.
A képzések középpontjában a diktatúra vizuális propagandájának értelmezése és az 1956 emlékezete a Memento Parkban című tematikus modul áll. A továbbképzések kitérnek a park koncepciójára is, amelyet Eleőd Ákos építész az „a diktatúra és annak bukása” gondolatkörére épített. A program része a Tanú tér bemutatása, amely az 1956-os események – köztük a Sztálin-szobor ledöntése – emlékezetének egyik kiemelt helyszíne.
