A tanulmány a Rubik-kocka analógájára háromszor három pontba rendezve foglalja össze a turizmus legfontosabb feladatait, melyben kiemelt témaként jelenik meg a bizalom helyreállítása, a fenntarthatósági és versenyképességi fordulat, az innováció és a digitalizáció erősítése, valamint a készülő turizmustörvénnyel kapcsolatos szakmai elvárások.
„Az elmúlt évtizedekben folyamatosan változó működési környezet jellemezte a hazai turisztikai ágazatot.” – fogalmaz cikkében Kovács Balázs, nemzetközi turisztikai szakértő, hozzátéve, hogy eltűnt a térségi turizmusmenedzsment, nincs térségi szintű turizmusmenedzsment - kivéve a Balatonnál, amely még gyerekcipőben jár. Így az alulról jövő kezdeményezések nem érhettek össze a kormányzati célokkal."
Mint írja,
szükség lenne egy, a szakmával közösen kialakított törvény elfogadására és korszerű intézményrendszer kialakítására, valamint visitor economy és a fenntartható növekedés szemléletre helyezni a hangsúlyt.
Fotó: DepositPhotos.com
Ennek körében a turizmus gazdaságfejlesztő funkcióját a helyi lakosság életminőségének és a vállalkozói környezet javítására kell fordítani, illetve turisták helyett a helyben élőket és a helyi vállalkozókat kell a fókuszba helyezni.
Az elemzés emellett hangsúlyozza a régiós együttműködések szerepét is és közös termékfejlesztésre épülő nemzetközi marketingkooperációk megvalósítására ösztönöz.
Szükség lenne egy erős fenntarthatósági fordulatra is, hiszen mint rámutat, hazánk igen jelentős lemaradásban van Ausztriához és Szlovéniához képest. A jó gyakorlatok kommunikálásával kapcsolatban kiemelte a szimbolikus projektek indításának és rajtuk keresztül a történetmesélésnek a szerepét.
„A tradíció és innováció jegyében, a Collegium Hungaricumokra (CH) építve, nemzetközi innovációs és országimázs-központokat kell létrehozni, első körben az EUs tagországokban. Egy olyan helyet, ahol a kulturális diplomácia, az exportösztönzés, a turizmusmarketing, az innováció és a határon túli magyarság kreatív energiái egy helyen találkozhatnak, s katalizátor szerepet tölthetnek be az országkép formálásban is.” - fogalmazott a szakértő, végül hangsúlyozta a kreatív, egyedi és egységes országmárka kialakításának szükségességét.
