A tematikus városi sétákat szervező Hosszúlépés. Járunk? csapata tesz azért, hogy ne csak férfiak szobrait láthassuk Budapest utcáin és terein. Jelenleg a közel 1200 budapesti szoborból mindössze három tucatnyi ábrázol olyan nőket, akiknek neve és ruhája is van. A tavaly ősszel indult Wonder Woman Budapest kampány tíz olyan hősnőt mutatott be, akik megérdemelnék, hogy szobruk legyen Budapesten, és a Hosszúlépés közössége szavazással döntötte el, kinek készüljön először szobor Budapesten.

2020. március 8-án a csapat támogatásával a miniszobrairól ismert Kolodko Mihály megalkotta Szenes Hanna szobrát, ami a róla elnevezett erzsébetvárosi parkban lett felállítva. A kezdeményezést a Fővárosi Önkormányzat vezetése is támogatásáról biztosította, valamint a II. Kerület Önkormányzata vállalta, hogy a megújuló Széna téren „igazi”, a közterekre jellemző méretű szobrot is állítnak Szenes Hannának.

Szenes Hanna 1921-ben született asszimilálódott zsidó családban, majd 1939-ben, kitűnő érettségije után emigrált Magyarországról az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztinába. Látva a II. világháború borzalmait, 1943-ban a verseket is költő lány ejtőernyősként csatlakozott a brit hadsereghez. A rákövetkező évben Magyarországra küldték, hogy megakadályozza a magyar zsidók deportálását – de már a magyar határon elfogták, és többször megkínozták.

A lányt, aki még huszonhárom éves sem volt, napokon keresztül egy székhez kötözve korbácsolták, ütötték, verték, de a saját nevén kívül semmit nem volt hajlandó elárulni. Akkor sem, amikor elfogták az édesanyját, és azzal fenyegették, hogy megölik. Szenes Hannát 1944 őszén árulásért halálra ítélték, és a Margit Körúti Katonai Fogházban sortűzzel kivégezték.