A hazai rendezvényágazat működésére – hasonlóan a többi iparághoz – rányomta bélyegét az elmúlt másfél évtized torz piaci működése. Az állami beavatkozás és központosítás piactorzító hatása miatt strukturális működési zavarok alakultak ki, az ágazat cégeinek jelentős részét elzárva a lehetőségektől és komoly károkat okozva a szakma szereplői és ezáltal a teljes magyar gazdaság számára. Az így a kiépült rendszer közvetetten károsította az állami megrendelőket és az adófizetőket is, akik egy szabadon működő piachoz képest, számszerűsíthetően drágábban kapták és fizették meg ugyanazt a szolgáltatást, derült ki a Magyarországi Rendezvényszervezők- és szolgáltatók Szövetségének (MaReSz) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.
Éppen ezért a szervezet egy javaslatcsomagot terjeszt az új kormányzat elé, amelyben elsőként a rendezvényágazati beszállítók kintlévőségeinek rendezését kéri, majd átfogó javaslatcsomagot fogalmaz meg a piac stabilizálása érdekében. Mint írják,
elengedhetetlen az átlátható és tisztességes versenykörnyezet megteremtése, a monopolhelyzetek felszámolása, valamint a szakmai alapú tendereztetés és többügynökséges működés biztosítása.
Kulcsfontosságú az üzleti rendezvényturizmus stratégiai fejlesztése is, ennek körében, hogy a MICE-szektor önálló, kiemelt területként jelenjen meg a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában, fogalmaznak.
Fotó: DepositPhotos.com
A rendezvényipar fejlődése érdekében elengedhetetlenek bizonyos stratégiai infrastruktúrafejlesztések is. A MaReSz ezért javasolja egy korszerű, nemzetközi színvonalú, 5–10 000 fős nagykapacitású konferenciaközpont létrehozását Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér gyors és kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatának megteremtését, a Hungexpo közlekedési megközelíthetőségének és infrastruktúrakapcsolatainak fejlesztését, illetve a konferenciavárosok és az állam közötti koordináció erősítését.
Ezeken túl sürgetik a kiszámíthatóbb adózási és szabályozási környezetet, többek között kedvezőbb reprezentációs és áfaszabályokkal, egyszerűbb foglalkoztatással és az EKHO fenntartásával. A közleményben hangsúlyozzák az adatalapú ágazatirányítás, a szakmai szervezetekkel való rendszeres egyeztetés, valamint a munkaerő-utánpótlás és szakmai képzések támogatásának fontosságát.
