A toronyban idén fél évszázada, hogy megnyílt a csillagászati múzeum. Korábban, még az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején kutatóhelyként működött és az akkori Eger egyik érdekességének számított. Hell Miksa (1720-1792), a hazai tudománytörténet mindmáig legismertebb csillagásza szervezte meg ezt az intézményt és Bécsből, illetve Londonból a legjobb mesterek által készített távcsövekkel szerelte fel az obszervatóriumot.
A világon egyedülálló periszkóp
Jóval később, amikor a tornyot felújították, 1966-ban dr. Zétényi Endre (1904-1993) akkori főiskolai docens szervezőmunkájának köszönhetően nyitották meg újrarendezve a múzeumi kiállítóhelyet. Azóta is működik, és az eltelt ötven év alatt több tízezer látogatót fogadott. A múzeumhoz kapcsolódva nyitották meg azt az optikával ellátott periszkópot, amely tiszta időben Eger városképét egy kerek, fehér asztalra vetíti. Ez ma is a világon szinte egyedülálló különlegesség.
A múzeum legújabb kori története tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor bővítették a látnivalókat. Kitárta kapuit a látogatók előtt a varázsterem, melyet interaktív kísérleti eszközökkel szereltek fel. Itt többek között bemutatják, hogy milyen törvényszerűségek alapján működik a búvárkodás vagy egy skóciai hajóátemelő zsilip, illetve egy hőléglégballon. Emellett planetáriumot is építettek, amely akkoriban hazánkban a harmadik ilyen volt. Azután mindezekkel együtt – a csillagászati múzeumra alapozva – hozták létre a több funkciós Varázstornyot, amely naponta sok érdeklődő vendéget fogad.
Az elmúlt évtized többféle újdonságot hozott a torony életében és ma már egyre érdekesebb programokkal várja főleg a fiatalokat.
Fejlesztések pályázati támogatással
Dr. Vida József professzor, a Varázstorony vezetője lapunk munkatársának elmondta, hogy két pályázati támogatással jelentősen előbbre léptek. Az első 2012-ben valósult meg, amikor a líceum épületét – benne a Varázstornyot is – összesen ötmilliárdos fejlesztéssel teljes egészében felújították. Ekkor új helyiségeket alakítottak ki, ahol interaktív fizikai kísérleteket végezhetnek. Ugyanakkor megnyitották az egykori jeles természettudósról és feltalálóról, Jedlik Ányosról (1800-1892) elnevezett termet is. Itt – igény szerint – rendhagyó természettudományos – fizikai, kémiai, biológiai és földrajz – órákat tartanak iskolai csoportoknak. Ezek mellett a Múzeumok Éjszakáján, a Kutatók Éjszakáján, továbbá augusztus 20-án, a Költészet, illetve az Űrhajózás Napján egész napos programokat kínáltak 2015-ben is.
A másik sikeres pályázat révén 2014-ben – támogatással – a fogadótermeket különféle eszközökkel, tárlókkal, világító falakkal szerelték fel. Tavaly pedig szintén pályázati segítséggel új múzeumpedagógiai programokat dolgoztak ki, melyekkel bővítették a tevékenységüket. Ide bejelentések alapján fogadják idén is az általános és középiskolás csoportokat, valamint a nagyközönséget.
Újdonságként nemrég nagy teljesítményű csillagászati távcsöveket vásároltak, melyekkel gyakran tartanak bemutatókat, hogy például a Jupiter vagy a Mars gyűrűit minél többen megismerhessék a látogatók. Az említett két projekttel 55 millió forintos fejlesztést valósítottak meg és még több látogatót várnak 2016-ban. A következő években is folytatódnak a fejlesztések. Terveik között további optikai eszközök vásárlása szerepel. Szeretnék ugyanis még látogathatóbbá tenni a Varázstornyot.
Nyári távcsöves bemutatók Berekfürdőn
Azt is megtudtuk, hogy dr. Vida József a tanítványai közreműködésével nyaranta – immár hagyományt teremtve – csillagászati estéket szervez a gyógyvizéről híres berekfürdői strandon. Az elmúlt időszakban a vendégek megkedvelték ezt a programot, hiszen távcsövek segítségével tanulmányozhatják az égitesteket. A programot ebben az évben is megrendezik.
Az idén egyébként újabb állandó kiállítást is nyitnak, a mikroszkópok, a fényképező és filmfelvevő, illetve lejátszó eszközök, gépek technikai fejlődését bemutató tárlatot. Arra törekszenek, hogy minél pontosabban mutassák be az 1800-as évektől napjaikig tartó folyamatot.
