Az Érseki Palotában a főpásztor lakrészét szabályozott rend szerint alakították ki a 18. században: az első helyen a magánkápolna állt, ám azt a könyvtár követte, hiszen a püspököknek mindig is feladatuk volt, hogy a legújabb, legértékesebb, a különböző tudományágakról szóló könyveket összegyűjtsék. Nagyon érdekes gyűjteményről van szó, amelyet örömmel mutatunk meg” – mondja Dr. Udvardy György veszprémi érsek a több mint 2200 kötetből álló Koller-könyvtárról.
Fotó: Nagy Lajos
A veszprémi Érseki Palota északi szárnyában lévő barokk helyiséget a várnegyed megújításának részeként restaurálta a Veszprémi Főegyházmegye, a kötetek nemrég kerültek vissza a polcokra. A több száz éves könyvritkaságok és a bútorzat védelme érdekében fontos, hogy a hőmérsékletet és a páratartalmat megadott szinten tartsák a helyiségben, ezért azt csak kiemelt alkalmakon nyitják meg a látogatók előtt.
A magyar kultúra napjához kapcsolódóan, a jeles dátumot követően január 24-én, 11:30-kor azonban vezetett séta indul, amelyen az Érseki Palota látogatható terein kívül a különleges könyvtárszoba múltját és kincseit is megismerhetik az érdeklődők Dr. Karlinszky Balázs, a Veszprémi Érseki Könyvtár és Levéltár igazgatójának vezetésével.
Az Érseki Palotát építtető Koller Ignác műveltségéről és könyvszeretetéről árulkodik, hogy a könyvtárnak otthont adó helyiség közvetlenül a főpásztori lakrész és a püspöki magánkápolna között kapott helyet.
Fotó: Nagy Lajos
A polcokon sorakozó 2225 kötet közül 708 Koller Ignácé, 58 Padányi Biró Mártoné volt, több könyv pedig az 1777-ben püspökké szentelt Bajzáth József, valamint a főpásztori székben őt követő Rosos Pál Sándor gyűjteményéből származik.
A könyvtárszoba egyik legértékesebb darabja egy 1550-es, díszes lyoni Biblia, de különleges az az 1574-es metszetgyűjtemény is, amely antik és humanista írók, tudósok síremlékét – többek között Janus Pannoniusét – mutatja be, akinek egy epigrammája is szerepel a kötetben.
A Koller-könyvtár azonban nem csupán a könyvritkaságok miatt egyedülálló: ez az Érseki Palota egyik érintetlen része, amelyet az elmúlt 250 évben egyszer sem alakítottak át. A bejárat fölött Koller Ignác portréja látható, amelyet Franz Anton Palko osztrák festőművész készített. A könyvtár dísze a terem eredeti, 18. századi aranyozott hársfa csillárja, amelyet soha nem alakítottak át elektromos rendszerűre, a történeti kialakítás megőrzésére törekedtek.
