A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatása

A 2020. április 10-én kihirdetett 105/2020. (IV.10.) kormányrendelet (“Rendelet”) tartalmazza a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás után igényelhető állami támogatás részletszabályait. A Rendelet 2020. április 16-án lép hatályba.

A támogatás igénybevételének feltételei, a jogosultság kritériumai

A Rendelet külön definíciókat határoz meg egyes fogalmak kapcsán, így az új szabályok alkalmazása során például a munkaadó, munkavállaló, távolléti díj fogalma tekintetében nem elégséges a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény vonatkozó rendelkezéseit (“Mt.”) figyelembe venni.

A Rendelet alapján a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból bértámogatást nyújthat az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (“Kormányhivatal”) - a munkavállaló és munkaadó közös kérelmére - a munkavállaló részére, amennyiben az alábbi együttes feltételek fennállnak:

a munkavállaló oldalán feltétel, hogy

• ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
• a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (azaz március 11-től) munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét;

a munkaadó oldalán pedig elvárás, hogy

• a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztassa a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
• a támogatás iránti kérelmében bemutassa a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
• az előző ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítse,
• legalább hat hónapja működjön, és
• a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor ne részesüljön munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
• a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

A feltételek kapcsán fontos kiemelni, hogy az egyéb támogatások fennállására vonatkozó előírást nem a vállalat egésze, hanem az egyes, a bértámogatásba bevonni kívánt munkavállalókra vonatkozóan kell vizsgálni. 

A támogatás nyújtásának korlátai

A Rendelet meghatározza, hogy a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás, valamint munkaerő-kölcsönzés esetében nem nyújtható támogatás.

A támogatás nyújtásának a munkaadó oldalán további feltétele, hogy

• a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,
• a munkaadó igazoltan megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló jogszabály feltételeinek,
• nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
• és 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben véve nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
• a munkaadó bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

A bértámogatás fontos feltétele tehát, hogy az igénylés során a munkaadó igazolja a támogatás igénybevételét indokoló gazdasági körülményeit, és azok veszélyhelyzettel való összefüggését, ennek részletezettségére és dokumentumokkal való alátámasztására a rendelet azonban nem ad iránymutatást. Feltehetően erre majd a még nem elérhető, a támogatás igényléséhez szükséges formanyomtatványból kapható további információ.

A támogatás időtartama és mértéke

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, hónapokra megállapítva, de legfeljebb három hónapra vehető igénybe. A köztehermentes támogatást a Kormányhivatal közvetlenül a munkavállaló részére havonta folyósítja utólag. A támogatás a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a 30%, 40% vagy 50%-ban kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a.

A felső korlát tekintetében a Rendelet előírja, hogy a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Tekintettel arra, hogy a nettó havi minimálbér 107 065 Ft, a támogatás maximális összege 50%-ban csökkentett munkaidő esetén munkavállalónként legfeljebb megközelítőleg 75 ezer forint lehet ((107.065*2)*0,5*0,7= 74.945,5).

A támogatás igénybevételéhez szükséges munkaadói és munkavállalói kötelezettségvállalások

A fentiekben említett feltételek teljesítésén kívül mind a munkáltatót mind a munkavállalót kötelezettségek terhelik az igényelt támogatással kapcsolatban. Így vállalniuk kell, hogy csökkentett munkaidőben, csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Az egyéni fejlesztési idő a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés, amelynek érdekében a munkavállaló mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.

Ezen közös kötelezettségvállaláson kívül a munkavállalót és a munkáltatót az alábbi egyéni kötelezettségvállalások is terhelik:

a munkavállalónak vállalnia kell, hogy

• a támogatás igénybevételekor jövedelemkieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,
• a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, valamint
• az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll;

a munkaadó pedig vállalja, hogy

• a kérelem benyújtásának napja szerinti statisztikai létszámát a támogatás időtartama alatt, valamint az azt követő további egy hónapig fenntartja,
• a támogatás ideje alatt nem rendel el rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést,
• a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját, és az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet,
• a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak.

A támogatás igénylésének és elbírálásának menete

A támogatás iránti kérelmet a munkáltatónak és a munkavállalónak együttesen, elektronikus formában a foglalkoztatás helye szerint illetékes Kormányhivatalhoz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétételre kerülő rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtania. Ehhez szükséges csatolni a munkavállaló és a munkaadó által a csökkentett munkaidőre és az egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodását is.

A kérelem a rendelet hatálybalépésének napjától, április 16-tól, a veszélyhelyzet ideje alatt és az annak megszűnését követő egy hónapon belül nyújtható be.

Amennyiben a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállalójával összefüggésben legfeljebb még egyszer nyújthat be kérelmet. A kérelem elutasítása ellen egyébként jogorvoslatnak nincs helye, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a kérelem megfelelő elkészítésére, azon belül is a gazdasági körülmények bemutatásának kellő részletezettségére.

A támogatási időtartam lejártát követő egy hónap elteltével viszont már kizárólag a korábban nem támogatott munkavállalókra vonatkozóan nyújtható be újabb kérelem, így egy adott munkavállaló tekintetében egyszer lehetséges a támogatás igénybevétele. A kérelem beadásának szempontjából további fontos rendelkezés, hogy amennyiben azonos telephely vonatkozásában a munkaadó több munkavállalóval nyújt be együttes kérelmet, azokat egyszerre kell benyújtani.

Támogatás megszűnése, visszafizetés

A munkavállalói és munkáltatói kötelezettségek nem teljesítése akár a munkaadó, akár a munkavállaló oldalán azt eredményezheti, hogy a támogatást vissza, illetve annak összegével megegyező összeget a Nemzeti Foglalkoztatási Alap felé be kell fizetni. A létszámtartási követelmény nem teljesítése miatti befizetési kötelezettség alól a munkaadó akkor mentesül, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.

A rendelet tartalmazza a támogatás megszűnésének feltételeit. Így például megszűnik a támogatás, ha a munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatással, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásához adott támogatással nem kombinálható.