„Ez egy rendkívül fontos lépés és évek óta hiányoltuk, hogy helyzetünk nem mindig egyértelmű és sokszor olyan problémákkal kell megbirkóznunk, amelyek hátráltatják a konzuli feladatink ellátását. Bízunk benne, hogy hamarosan minden a helyére kerül, és kiváló együttműködésben a Külgazdasági és Külügyminisztériummal a küldő ország elvárásainak maximálisan megfelelhetünk. Különösen fontos ez a turizmus területén, hiszen a legtöbb esetben a bajba jutott külföldiek országuk konzulátusához fordulnak segítségért, akik jó kapcsolatot ápolnak a magyar hatóságokkal és felkészültek a hatékony segítségre” – mondta Sárdi Rezső.
A nemzetközi kapcsolatokban felértékelődött az állampolgárok és jogi személyek érdekeinek védelmét biztosító konzuli kapcsolatok jelentősége. Számtalan okból kerülhet bajba valaki egy idegen országban. Megbetegedhet, elveszítheti az okmányait, sőt bűncselekmények áldozatává is válhat. A nemzetközi terrorizmus szomorú aktualitást ad annak a kérdésnek, hová fordulhatunk, honnan kaphatunk segítséget külföldön.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban ez év elejétől új vezető, Suha György miniszteri biztos kezdte meg működését, akinek feladatköre a tiszteletbeli konzulokkal történő kapcsolattartás és az intézményrendszer felügyelete lesz.
A tárca álláspontja szerint ez a hálózat rejtett erőforrás a magyar diplomácia, különösen a konzuli hálózat és a gazdaságdiplomácia számára. Ez a státusz a világon mindenütt magas presztízst jelent, olyan státuszt, ami hozzásegíti a küldő országot ahhoz, hogy a kettős konzuli identitás előnyeit kamatoztathassa. Az elmúlt évek gyakorlatában ez a külügyi igazgatási terület háttérbe szorult, kevesebb figyelmet kapott a döntéshozóktól. A miniszteri biztos kinevezésével ez a terület új lendületet kaphat, biztosítva a magyar szolgáltató diplomácia hatékonyabb érvényesülését az idegenforgalmi szektorban és a külgazdaságban is.
|
A tiszteletbeli konzuli intézmény, melynek gyökerei még az ókorba nyúlnak vissza, hosszú fejlődése során, évszázadokig csak a szokásjog alapján működött, mígnem a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963-ban Bécsben elfogadott, s mára egyetemessé vált nemzetközi egyezmény kodifikálta. Az intézményt eredetileg a szükség hívta életre, és már a VIII. századtól megtaláljuk a nyomait, főleg Kína, India és a Közel-Kelet térségében. A konzulok fő feladata mindig az őket megbízó uralkodó és alattvalóinak érdekképviselete volt a fogadó birodalomban, főként a társadalmi és gazdasági kapcsolatok ápolása révén. A hivatásos konzuli intézmény viszont csak a XVIII. sz. végén született meg. Franciaország volt az első állam, amely hivatásos konzulokat alkalmazott, és a többi állam rövidesen követte példáját. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, amikor 1920-ban Magyarország jogilag ismét önálló és szuverén állam lett, beindult az önálló magyar királyi Külügyminisztérium működése. Az 1920-as években fontos és sürgető feladat volt a saját diplomáciai szolgálat kiépítése, az önálló magyar külképviseletek létrehozása. A magyar királyi követségek és hivatásos konzulátusok mellett sok esetben tiszteletbeli konzulátusok kezdték meg működésüket: ez utóbbiak száma 1937-re már elérte a 89-et. A diplomáciai és konzuli szolgálatunkban nagy törést okozott a II. világháború, majd az ’50-es években Magyarországon teljesen felszámolták a tiszteletbeli konzuli intézményt, amelynek újraindítására csak 1989/90-től nyílt meg a jogi és gyakorlati lehetőség. Magyarországon jelenleg közel hatvan, tiszteletbeli konzuli tisztviselő, míg külföldön több mint 230 tiszteletbeli konzuli tisztviselő teljesít szolgálatot. |
Forrás: Turizmus Online
