A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – írták az MME közleményben.
Az erdei fülesbaglyokra jellemző, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések belterületeit.
Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország „bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja.
A jelenség hátterében az érintett települések környékén nagy számban jelenlévő egér- és pocokfajok állnak.
A baglyok valószínűleg azért választják a látszólag kedvezőtlenebb, zajosabb környezetben található belterületeket nappali pihenőhelyül, mert a településeken általában több fa van, mint a szántókon, gyepeken – írták a közleményben, hozzátéve, hogy a lakott területekről emellett hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.
Fotó: Depositphotos
Kitértek arra is, hogy a baglyok jelenléte az emberek, illetve a társ- és háziállatok szempontjából nem jelent fizikai veszélyt, az általános higiénés szabályok betartása mellett pedig fertőzéskockázatot sem hordoz magában.
Kiemelték, hogy
a baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, illetve humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, mivel ezek a madarak naponta két-három kis rágcsálót is elfogyasztanak.
Egy éve a Magyarországon telelő erdei fülesbaglyok legalább 2,9 millió, mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztítottak el. Ha a baglyok és más ragadozó életmódot folytató madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek alkalmazására lenne szükség – hívta fel a figyelmet az MME.
