Az audiovizuális előadás nem csupán tisztelgés Victor Vasarely közelgő, 120. születési évfordulója előtt, hanem látványos kísérlet arra is, miként válhat a művészet valódi térélménnyé a 21. században.

A péntek esti premier egyszerre volt művészeti esemény és kulturális mérföldkő. A megnyitón Getto Katalin esztéta, muzeológus, a pécsi Vasarely állandó kiállítás kurátora idézte fel a művész életművének jelentőségét és az op-art megszületésének történetét. Kiemelte:

az op-art az első olyan modern művészeti irányzat, amely alapvetően a mű és a befogadó közötti dinamikus kapcsolatra épül, így a néző nem pusztán szemlélője, hanem aktív résztvevője is az alkotásnak.

A szakember arra is rámutatott, hogy Vasarely gondolkodása számos ponton megelőzte korát. Bár az „immerzív” kifejezést még nem használta, művészeti elképzeléseiben már megjelent az a törekvés, hogy a nézőt körülvevő, érzékszerveire ható környezet részévé váljon a műalkotás. Ennek egyik korai inspirációját a Feszty-körkép jelentette számára, amely a teljes térélmény lehetőségét mutatta meg.

Jubileumi év, nemzetközi figyelem

A premier különleges vendége volt Ugo Vasarely, a művész dédunokája, valamint a Vasarely Éditions elnöke, aki hangsúlyozta: 2026 kiemelkedő év a Vasarely-örökség szempontjából. A művész születésének 120. évfordulója mellett idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a pécsi állandó Vasarely-kiállítás és a franciaországi Vasarely Alapítvány – Építészeti Központ is.

Beszédében felidézte, hogy

Victor Vasarely egész pályafutása során egy univerzális vizuális nyelv megteremtésén dolgozott.

Ennek részeként alkotta meg híres „plasztikai ábécéjét”, amely geometrikus formák és színek rendszerére épült, és amelyet nem csupán galériákban, hanem az épített környezetben, városi terekben is alkalmazhatónak képzelt el.

Vasarely nem szerette volna, hogy a művészet múzeumok és galériák falai közé szoruljon. Azt akarta, hogy mindenki számára elérhetővé váljon

– fogalmazott Ugo Vasarely, hozzátéve, hogy a veszprémi produkció ezt a víziót korszerű technológiai eszközökkel valósítja meg.

Amikor a néző belép a műalkotásba

A produkció alkotói szerint a projekt alapgondolata már a CODE létrejöttekor megfogalmazódott, hiszen Vasarely művészete szinte természetes módon kapcsolódik az immerzív élmények világához.

Kálmán Mátyás rendező és művészeti vezető elmondta:

a cél az volt, hogy a látogatók ne csupán szemlélői legyenek Vasarely ikonikus műveinek, hanem szó szerint beléphessenek azok optikai univerzumába.

A produkció a művek eredeti szellemiségét megőrizve, ugyanakkor kortárs digitális eszközökkel és szabad alkotói interpretációval kelti életre a geometrikus formák és vibráló színek világát.

Besnyő Dániel társrendező kiemelte, hogy a több mint egy éven át fejlesztett projekt során az alkotók arra törekedtek, hogy a digitális technológia ne pusztán látványos kiegészítő elem legyen, hanem a művészeti koncepció szerves részeként működjön.

A produkció narrációjának szövegét Nyáry Krisztián írta.

Bordos László Zsolt fényművész szerint a projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy a művészet folyamatos párbeszéd a közönséggel. Az alkotók feladata nem csupán az esztétikai élmény megteremtése, hanem a befogadás határainak újragondolása is.

A kiállítás egyik legizgalmasabb eleme a vetítést követő Vasarely Echo interaktív alkotótér, amelyet Samu Bence (Animata Studio), Naske László és a CODE csapata közösen fejlesztett. Az installációban a látogatók mozgása és jelenléte alakítja a megjelenő mintákat és geometrikus struktúrákat, így minden résztvevő saját, egyedi vizuális kompozíció létrehozójává válik.

Az élményt egy különleges élményfolyosó teszi teljessé, amely Vasarely életútját, legismertebb alkotásait és nemzetközi örökségét mutatja be.

Június 6-tól minden szombaton vezetett tárlatvezetéseket is indítanak, amelyek során a látogatók nemcsak a művész ikonikus alkotásait és az op-art világát ismerhetik meg mélyebben, hanem a produkció létrejöttének kulisszatitkaiba is betekintést nyerhetnek.