Az idén immár 110 éve, hogy a szobrot felavatták, amely azóta is a helyén áll. Ez idő alatt sok vihart élt meg, mégis megmaradt és ma Eger egyik jelképe, kiemelkedő turisztikai attrakciója.

A jeles eseményről az Egerben működő Ezüstidő Szabadidő Egyesület kezdeményezésére tartottak megemlékezést és kiállítást is rendeztek. Bemutatták a XX. század elejének szobrászművészetét és az egri Dobó szobor történetét.

A találkozó érdekessége az volt, hogy Stróbl Alajos (1856-1929) ma is élő öt unokája közül hárman részt vettek az ünnepségen. Közülük Stróbl Mátyás előadást tartott, emlékezve a millenniumi kor jeles művészére, a nagyapa Stróbl Alajosra.

Többek között neki köszönhetjük a budapesti Arany János-, a nagycenki Széchenyi István-, illetve a Halászbástyán látható Szent István lovasszobrát is.

Az Eger főterén álló szobor központi alakja Dobó István, a törökök elleni 1552-es sikeres egri várviadal kapitánya. Mellette pedig Dobó Katica látható, - aki várért küzdő hős nők egyike volt - és éppen követ dob az ellenségre. 

A másik oldalon viszont Mekcsey István várnagy alakja fedezhető fel. A fennmaradt krónikák szerint Stróbl Alajos - miután a feladattal megbízták -, a ma is az egri várban található Dobó István szarkofág eredeti fedőlapját használta fel a munkájához. Erről készített gipszmintát.

Hogy tulajdonképpen kik állítottak szobrot Egerben a hős kapitánynak? Nos a dokumentumok szerint ezt elsőként Balogh János felvidéki katonatiszt kezdeményezte még 1882-ben.

Aztán néhány év telt el, amikor a széleskörű összefogás és adakozás eredményeként összegyűlt a pénz az alkotásra.

1905-ben készült el a szobor terve és azt követően a pénz is meglett hozzá.

Végül Dobó István szobrát 1907 augusztus 18-án, délelőtt fél 11-kor avatták fel Eger főterén, az akkori Kossuth téren.

A jeles eseményt összekötötték a XVII. országos dalos ünneppel, amelyen monarchia területéről 2500 kórus vett részt és mintegy tízezer vendég gyűlt össze a város főterén.

Dobó István szobrának felavatása akkoriban valóságos szenzációnak számított. Erről számoltak be tudósításaikban a korabeli lapok.

Azután képeslapot is készítettek a műről. Legutóbb 2014-ben, több hónapos felújításra vitték el Eger főteréről. Ám júniusban már megújulva, vissza is állították az eredeti helyére.

A felújítás része volt annak a mintegy 5,5 milliárd forintos belvárosi rehabilitációs programnak, amelybe a szobor is beletartozott.