A témáról kiadott közleményben kiemelték,
a magyar vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel, illetve a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel.
Fotó: DepositPhotos.com
A kutatás kimutatta azt is, hogy a magyar vezérigazgatók idejük 60 százalékát egy évnél rövidebb távú ügyekre fordítják, jóval többet, mint társaik világszerte, és kevesebb fókusz marad a vállalati életképesség, az innováció és az AI-adaptáció hosszabb távú, stratégiai kérdéseire.
A vezérigazgatók a hosszú távú stratégiai döntésekre átlagosan munkaidejük 10 százalékát tudják fordítani.
A legtöbb magyarországi vezérigazgatót foglalkoztatja, elég gyorsan alakítja-e át a vállalkozását, hogy lépést tartson a technológia változásaival, beleértve az AI-t is . A válaszadók 77 százaléka még nem tapasztalja az AI hatását vállalata eredményességében.
Kiderült, hogy 15 éves mélypontra került a vállalatvezetők bizalma saját cégük bevételeinek növekedésével kapcsolatban egy éves távlatban mindössze 31 százalékuk vár növekedést.
A magyar vezetők jóval optimistábbak globális társaiknál, ha a világgazdaság növekedéséről van szó, 71 százalékuk bízik annak élénkülésében, szemben a nemzetközi 61 százalékkal, és mindössze 5 százalék számít lassulásra az előző év üteméhez képest.
Ugyanakkor a hazai gazdasággal kapcsolatos kilátások már árnyaltabb képet mutatnak.
A korábbi 60 százalékhoz képest idén csupán a válaszadók 53 százaléka vár gyorsulást, ami egyértelműen utal a bizalom romlására. A gazdasági mutatók tekintetében 2026-ra 397 forintos eurót, 4,6 százalékos inflációt és 1,5 százalékos GDP-növekedést jósolnak.
Arra is kitértek, hogy a vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a növekedéshez szükséges a hagyományos iparági határok átlépése. A magyar vezérigazgatók 35 százaléka, a globális vezetők 42 százaléka versenyez már új szektorokban az elmúlt öt év adatai alapján.
