A tárlat egy különleges, Magyarországon – néhány fotó kivételével – eddig nem látott sorozatot mutat be a világhírű fotóriporter életművéből. A válogatás a New York-i, Cornell Capa által alapított International Center of Photography (ICP) közreműködésével valósul meg, és mintegy ötven fekete-fehér és színes képet tartalmaz. A kiállítás kurátora Fisli Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti fényképtárának főosztályvezetője.
Robert Capa (polgári nevén Friedmann Endre) 1931-ben hagyta el Magyarországot, és hosszabb időre már csak a második világháború után, világhírű fotóriporterként tért vissza.
A látogatásról készült képes riport az amerikai Holiday magazin 1949. novemberi számában jelent meg Budapesti beszélgetés címmel. A magazin a háború után induló, utazással és luxusélettel foglalkozó színes havilap volt, amelynek olvasói számára Capa rendszeresen készített könnyedebb, turisztikai jellegű riportokat Európából. A budapesti anyag azonban kivétel ezek között.
Fotó: Capa Központ
Capa 1948 szeptemberétől október közepéig tartózkodott Magyarországon, amely ekkor különös történelmi pillanatban volt. Az ország az újjáépítés időszakát élte, és a mindennapokban még jelen volt a remény egy jobb jövő iránt. Miközben azonban mindenütt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc centenáriumát ünnepelték, a kulisszák mögött egy sztálinista típusú diktatúra kiépítése zajlott.
Capa képei ezt az átmeneti korszakot örökítik meg.
A fotók a város utcáit, az újjáépülő Budapestet, valamint a hétköznapi emberek életét mutatják, munkásokat, diákokat, gyerekeket, járókelőket és a háború nyomait viselő városi tereket. A sorozat egyszerre személyes és történelmi dokumentum, egy világhírű fotográfus tekint vissza szülővárosára, miközben a képek jelzik azt is, hogy az ország politikai iránya már megváltozott.
A kiállítás ezt a különleges, egyszerre nosztalgikus és történelmileg feszült pillanatot idézi fel.
A fotók nemcsak egy város állapotáról, hanem egy lehetetlen visszatérés történetéről is szólnak.
Ez a sorozat különleges helyet foglal el az életműben: képek ritkán voltak láthatók, ezért bemutatásuk fotótörténeti eseménynek is számít. A kiállítás egyben arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a magyar származású fotográfus életműve ma is élő és kutatható kulturális örökség, amelynek feldolgozása és bemutatása nemzetközi együttműködésekben történhet.
