Hogy nyomatékot adjon szavainak, az NGM kedden közös sajtótájékoztatóra invitálta a „turizmus és szabadidőipar” képviselőit. Az új partnerség jegyében megjelent az eseményen a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Természetjáró Szövetség, a Budapesti Állat- és Növénykert valamint a Magyar Fürdőszövetség képviselője.
Szabadidő és elkölthető pénz egyenlő turizmus - világított rá az államtitkár az idegenforgalom egyik alaptételére. A pénzről szólva Ruszinkó Ádám el is sorolta a kormány intézkedéseit, melyek hatására - rezsicsökkentés, devizahitelek forintosítása, SZÉP-kártya, családi adókedvezmények kiterjesztése - tele a zsebünk, a pluszpénzt pedig valamikor el is kell költeni.
„A legelemibb emberi szükséglet, hogy minden munkavállalónak legyen a héten legalább egy szabadnapja, amelyet a családjával együtt tölthet el” - így az NGM keddi eseményre szóló meghívója. Ha egy marslakó tévedt volna be a keddi sajtótájékoztatóra, joggal hihette volna, hogy nálunk heti hét napot dolgoznak az emberek, de végre felszabadul a vasárnap. Arról ugyanis nemigen esett szó, hogy a vasárnap a többség számára eddig is szabad volt, a munkaszünet a kereskedelemben dolgozók egy részét érinti. A vasárnapi zárva tartást szabályozó, március 15-én hatályba lépő törvény számos kivételt tesz. Ilyenek egyebek mellett a 200 négyzetméternél kisebb üzletek, ahol vasárnap csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat.
Arról is csak érdeklődésünkre szólt a fáma, hogy - mint azt az NGM is reméli - a turisztikai szolgáltatóknál eltöltött, új munkahelyeket generáló vasárnapok miatt lehet számos munkavállaló, aki pont a hét utolsó napján fog dolgozni. Válaszában Ruszinkó Ádám kifejtette, hogy a turizmusiparban dolgozó 10-11% egy kisebbség, akik már tanulmányaik során felkészülnek arra, hogy amikor másoknak szabadidejük van, ők dolgoznak. Elismerte továbbá, hogy még számos olyan munkahely van, ahol a dolgozók vasárnapja nem szabadnap. Akinek meg szabad, arról remélik, hogy szabadidejét nem egy szupermarketben vagy plázában, hanem „az eddigieknél sokkal értékesebben, egészségesebben” stb. tölti. Természetesen családjával és szeretteivel.
Jelenti-e a partnerség, hogy további csatlakozókkal bővül az együttműködés, illetve hogy a szolgáltatók közös kommunikációs csatornán hozzák-e az érdeklődők tudtára, hol, hogyan és mennyiért tölthetik el szabad vasárnapjukat? - tettük fel a kérdést. Konkrét választ nem kaptunk. „Ez csak az első lépés” - vigasztalt az államtitkár.
„Egy fejlesztés nem ér semmit, ha az embereknek nincs idejük élvezni azt.” Ezt már Juhász Szabolcs, a Fürdőszövetség elnöke mondta. Magyarországon 202 fürdő üzemel, ebből 120-130 egész évben nyitva tart. Ez 30 millió vendéget jelent évente. A Széchenyi pihenőkártyának köszönhetően 20 százalékos bővülés várható. A családok egyre növekvő arányban keresik fel a fürdőket, amelyek különböző keresleti igényeket szolgálnak ki. A Fürdőszövetség arra számít, hogy a vasárnapi forgalom nőni fog.
Hasonlóan vélekedik Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese, aki megjegyezte, hogy a hazai múzeumok briliáns kínálatot nyújtanak, és a belépőjegyek olcsók. A hazai múzeumok felkészülten várják az érdeklődés növekedését.
Ugyanez a helyzet a budapesti Állatkerttel, ahol a nemrégiben megvalósult bővítéssel tovább növekedett a látogatószám. Hanga Zoltán szóvivő szerint tavaly 1,077 millió látogató kereste fel a Fővárosi Állatkertet, az ország leglátogatottabb kulturális intézményét.
Győri Tamás József, a Természetjáró Szövetség igazgatója ehhez csatlakozva fejtette ki, hogy a természetjárás területén is száz éve nem látott fejlesztés valósul meg hazai és uniós forrásokból. Olyan fejlesztésekre utalt, mint a Kék kör megújítása, 24 ezer kilométer turistaút felmérése, természetjáró térinformatikai rendszer kialakítása és a KKV-k számára is komoly lehetőséget jelentő turistaház-fejlesztési program.
