Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a magyar kormány vitán felül állónak tartja, hogy hatékonyak a természet megőrzésében a kohéziós források felhasználása mellett egyre nagyobb szerepet betöltő

Magyarország 2001 óta 37 LIFE-program projektre több mint 57 millió euró támogatást kapott, s a nemzeti parkoknak döntő szerepük volt ezek megvalósításában. Az elmúlt évtizedekben olyan magyarországi "természetvédelmi sikertörténetek" kapcsolódtak a LIFE-programhoz, mint a kerecsensólyom, a túzok, a szalakóta, vagy a parlagi sas állományának megőrzése, erősítése, s az, hogy e fajok élőhelyeinek fontosságát sikerült eredményesen kommunikálni a társadalom felé.

Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a horvát és a magyar természetvédelmi szervek az 1990-es évek vége óta számos, az élőhelyek megóvását, az ökoturizmus fejlesztését szolgáló közös programot valósítottak meg a térségben hazai és nemzetközi forrásokból. "A természeti értékek, az élővilág nem ismer határokat, megőrzésük közös felelősségünk" - fogalmazott. 

Az eseményen elhangzott, hogy a DDNP több szakmai, civil szervezet és önkormányzat együttműködésének eredményeként sikerült biztosítani a Barcs és Péterhida között található, mintegy 15 kilométer hosszú holtág vízellátását, javítva az állat- és növényfajok élőhelyeinek, a part menti ártéri erdők állapotát.

A vízvisszatartás érdekében egy úgynevezett fenékküszöb épült a Dráván, amely egy esetleges szennyezés esetén lehetővé teszi a víz mozgását, gyorsabb lefolyását. A műtárgynál hallépcsőt is kialakítottak, hogy a halak a duzzasztót megkerülve a főág és a holtág között vándorolhassanak. Ezen kívül mederkotrásra, régi horgászstégek lebontására, felújítására, facsemeték ültetésre is sor került a területen.

A beruházásra azért volt szükség, mert az Ó-Dráva vízellátása a Dráva medersüllyedése miatt romlott az elmúlt évtizedekben, s ez száraz időszakokban veszélyt jelentett az élőhelyekre. E változatos, vízparti élőhelyek nagyon sok madárfaj, köztük a feketególya, a bakcsó, a törpegém fészkelő- és táplálkozóhelye, de nagy számban találhatók itt hüllők, kétéltűek, kevésbé ismert, de értékes halfajok is.

A WWF Magyarország a beruházással összefüggésben korábban azt közölte az MTI-vel, hogy az Ó-Dráva 176 hektáros területén 17 élőhelytípust azonosítottak, ahol 90, ebből 12 fokozottan védett madárfaj, és egyebek mellett 15 halfaj fordul elő. A parton olyan hatalmas fekete nyárfák is vannak, amelyek törzskerülete meghaladja a 10 métert.

A beruházásban résztvevő szakemberek szerint a holtág revitalizációja a természetvédelem mellett kedvező hatással lehet a turizmusra és a horgászatra, a helyszín szabadidős tevékenységek kedvelt célpontja lehet a jövőben.