Az ünnepségen Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a szögligeti Szádvár, a tatai Esterházy-kastély, a mosonmagyaróvári vár, valamint a nádasdladányi Nádasdy-kastély után a Zemplén egyik ikonikus műemléke újulhatott meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében. A kastély keddtől látogatható a nagyközönség számára - tette hozzá az igazgató.

A most lezárult projekt fő célja az értékmentésen túl a turisztikai hasznosítás, a kultúra közvetítése, egyben a turisztikai ágazat visszaépítésének segítése is, de kiemelten Zemplén épített és természeti örökségének bemutatása a Károlyi-család egykori birtokának fókuszába helyezve - fogalmazott Glázer Tamás. Az ügyvezető hangsúlyozta, a tatai Esterházy-kastély 2021 júniusa és szeptembere között több mint 39 ezer, az augusztus elején megnyitott nádasdladányi nevezetesség két hónap alatt mintegy 40 ezer látogatót fogadott.

Virág Zsolt, a program miniszteri biztosa a kastély történelmét felidézve hangoztatta, a kormány kiemelt célja olyan komplex funkciót betöltő, műemléki objektumok létrehozása, amelyek a szellemi-műemlékmegőrzési szempontok mellett munkahelyeket teremtenek és gazdasági oldalról is mindenképpen "megállnak a lábukon". Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében elmondta, Zemplénben számos turisztikai attrakció, például a füzéri, a regéci és a boldogkőváraljai vár újult meg az elmúlt években, valamint számos más történelmi örökséget újítanak fel lépésről-lépésre. A füzéri vár egy év alatt több mint 80 ezer, a regéci 40 ezer látogatót fogadott - tette hozzá.

A mai füzérradványi kastély elődjének számító 16. század végi épületet Károlyi Ede építtette át Ybl Miklós tervei alapján 1860-70 között romantikus stílusban. Károlyi Ede halálát követően fia, László örökölte a kastélyt, aki hitvesével, Apponyi Franciskával a 19. század végén csaknem két évtizedig gyűjtögették a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. A kastélyban rejlő idegenforgalmi lehetőséget Károlyi László fia, István ismerte fel: a radványi kastélyt luxusszállóvá alakíttatta át, amely 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer tagjait. Az államosítás után sokáig szanatóriumként funkcionált az épület.

A több mint 1,7 milliárd forintos uniós és csaknem 1,4 milliárd forintos hazai támogatásból megvalósult rekonstrukció után a háromezer négyzetméteres épületben többek között az 1930-as évek kastélyszállójának hangulatát megidéző digitális-interaktív kiállítás, a kastély környezetében pedig a több mint 10 ezer négyzetméteres díszpark várja a látogatókat. Az épület jelentős része megújult, valamennyi építészeti elemét restaurálták, kicseréltek a nyílászárókat, a tetőszerkezetet, felújították a homlokzatokat, a belső terek - archív fotók alapján - kiállítótérként, rendezvényteremként, illetve múzeumshopként éledtek újra. A látogatókat a kastélyszálló és a Károlyi-család történetéhez kapcsolódó nyomozó- és szabadulószoba-játék, az egykori hegyközi kisvasutat bemutató Lego kisvonatok, kipróbálható társasjátékok, bridzsasztalok és kávézó várják Füzérradványban.