Az elmúlt fél évtizedben megvalósult, és a jelenleg is zajló turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően a 2010-es szinthez képest 88 százalékkal nőtt a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken a KSH adatai szerint. Az egykori acélváros turizmusa meredek fejlődési pályára állt, a megyei jogú városok rangsorában több fontos mutatóban az élmezőnybe lépett. A szállásdíjakból érkező bevételekben például 2015-ről 2016-ra 28 százalékos bővülést ért el Miskolc, ami a megyei jogú városok között a legjobb eredmény volt. A vendégéjszakák száma a 2010-es évhez képest 2017-ig 92,6 százalékkal nőtt, ez a tendencia a várakozások szerint a következő években is megmarad.
A családosok kedvence
A város leginkább a családosok körében kedvelt üdülő- és kirándulóhely. A legtöbben Budapestről és a főváros agglomerációjából érkeznek, de a Dél-Alföldről illetve az Észak-Alföldről is sok vendéget regisztrálnak. Külföldről jelenleg Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia és Románia irányából erős az érdeklődés.
„Egy percre sem állunk meg a turizmus fejlesztésében” – mondja Kriza Ákos, Miskolc polgármestere. „A következő években teljesen megújul a Diósgyőri Vár és környezete, megszépül a Vadaspark, és a miskolctapolcai fürdő második fejlesztési üteme is lezárul. A történelmi Avason látványos fejlesztésbe kezdünk és megújul a belváros. A kirándulóknak kedvezve újabb kerékpárutakat alakítunk ki, fejlesztjük a kisvasutat, hogy a sport és a fürdőzés mellett Miskolc az aktív kikapcsolódás terén is egyre több lehetőséget kínáljon” – összegez a polgármester. „A turisztikai befektetőknek érdemes Miskolcban gondolkodni, hiszen a város nem csupán látnivalókkal, hanem országos, sőt nemzetközi szintű programokkal csábítja a turistákat” – mondta Ostorházi Imre, a Calimbra hotel tulajdonosa. „A dinamikus fejlődést mi is érezzük, ezért az egyik szálláshelyünkön épp most duplázzuk meg a kapacitást. De nem csak mi fejlesztünk, az iparágunkban több helyi vállalkozó is kapacitásbővítésen, vagy új egységek létesítésén dolgozik.”
| Ilyen a lokálpatrióta luxus: prémium hotel, gokartpálya, éttermek és játszópark Miskolctapolcán |
|
Az utóbbi évek legnagyobb turisztikai magánbefektetése az Avalon Park felépítése volt. A HELL ENERGY cégcsoport által Miskolctapolcán, a Bükk szívében létrehozott családi szórakoztató- és élményközpont 2015-ös megnyitása óta számos kiemelt szakmai elismerésben részesült. A teljes Avalon projekt – az Európában is egyedülálló elektromos gokartpálya, a 2.500 négyzetméteres szabadtéri játszópark, a Sörkert, az olasz étterem, a luxushotel, a wellness és a hozzátartozó 15 HONKA rönkház – 7,8 milliárd forintból valósult meg és több mint 150 munkahelyet teremtett Miskolcon.
A beruházás helyszínének kiválasztásában kiemelt szerepet játszott a döntéshozók lokálpatriotizmusa. „A tulajdonosok be akarták bizonyítani, hogy a korábban kevésbé attraktívnak gondolt Miskolcon is fel lehet építeni egy úttörő, prémium szolgáltatást nyújtó szállodát és élményparkot.” – mondta Poncsák Pál, az Avalon Resort & SPA szállodaigazgatója. „A helyszínválasztásuk is szimbolikus volt: az egykori autóskemping helyén húzták fel a komplexumot.”- tette hozzá.Miskolctapolca a Barlangfürdőnek köszönhetően korábban is népszerű attrakciónak számított, de az újonnan megépült szálloda, gokartpálya és játszópark még tovább emelte a szórakozási és a pihenési lehetőségek színvonalát. „Sikereink egyik titka, hogy úgy hoztunk létre egy luxusszállodát, hogy közben a külső, egyéni parklátogatóknak is élménycsomagokat tudunk ajánlani. A zenés fellépőkkel színesített tematikus hétvégéink kivétel nélkül teltházasak, a szállóvendégeknek már két hétre előre lefoglaljuk a vacsoraasztalt, hogy biztosan legyen helyük, mert annyira sok a külsős látogató. Emellett a játszóparkunk is nagyon népszerű, a tavaly rekordunk 600 eladott belépő volt egy nyári napon, ez nagyon soknak számít.”- tette hozzá Poncsák Pál.
Az Avalon jelenleg elsősorban a magyarok körében kiemelten sikeres, a vendégek 93%-a belföldről foglal szállást. A legtöbben Budapestről érkeznek, emellett magas a nyíregyháziak és a debreceniek aránya is. A külföldi országok közül Szlovákia és Románia dominál, valamint egy angol üzletember is „felfelé húzza” a statisztikát, aki egy miskolci vállalat vezetőjeként jelenleg életvitelszerűen a szállodában lakik. „Egyelőre kevés az orosz és ukrán vendégünk, de ez lavinaszerűen változhat: ha eljön egy külföldi család, távozásuk után pár héttel rendszerint újabb turistákat üdvözölhetünk az ismeretségi körükből.”- mondta Poncsák Pál. A tulajdonosok lokálpatriotizmusára épülő stratégia a helyiek részéről is visszaigazolást nyert. „A miskolci vendégektől azt a visszajelzést tapasztaljuk, hogy büszkék rá, hogy egy ilyen komplexum épült Miskolctapolcán. Örömmel ajánlják barátaiknak, ismerőseiknek, ha szeretnének egy minőségi napot eltölteni a családjukkal. A külső parklátogatók 70-80%-a miskolci.” A vezetők szellemiségét a személyzeti politika is követi: „Jelenleg több mint 150 embernek adunk munkát, túlnyomó többségük a megyéből és a városból származik. A séfeink nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, de korábban ők is a környéken éltek, nőttek fel.” – tette hozzá Poncsák Pál. „A jövőt illetően konkrét fejlesztéseket még nem jelenthetek be, de azt elmondhatom, hogy mivel a fő vonzerőnk a természethez való közelségünk, ebben az irányban gondolkodunk mi is. A Barlangfürdő családbarát fejlesztéseinek átadása természetesen ránk is pozitív hatással lesz, és sok vendégéjszakát fog generálni.”- összegez Poncsák Pál. |
Helyi ízek új köntösben – „Gasztroforradalom” Miskolcon
Miskolcon a gasztronómiai élet is óriási fejlődésen ment át. A hagyományos bükki ízek újrafelfedezésében és az új irányok meghonosításában vezető szerepet játszott a 20 éve megnyitott Végállomás Bistorant. Az Év vendéglátóipari vállalkozója címet is elnyerő étterem példája nemcsak a város, hanem a régió gasztronómiai életére is inspiráló hatással volt.
„Lokálpatrióta miskolciként azt éreztük, hogy szükség van egy újfajta gasztronómiai iránymutatásra a városban. Szerettük volna megmutatni, hogy ebben a térségben is vannak értékes alapanyagok és különleges termelők. Be akartuk bizonyítani, hogy ha a kirakós minden darabja a helyére kerül, ez a régió is egyedi gasztronómiai arculattal rendelkezhet.” – mondta Vargáné Bodnár Henriett, a Végállomás Bistorant tulajdonosa.
A Bükk elsősorban vadakat és gombákat ad, emellett ontja magából az olyan hagyományos bogyós gyümölcsöket, mint a som, a csipke és a bodza. „Nagyon fontos, hogy aki ide érkezik, meg tudja kóstolni a tisztán helyi ízeket. A beszállítókkal sokszor - akár a növényhatározót is felütve - közösen ötletelünk, hogy mit lehetne ebből a gazdag kínálatból kihozni. Sokéves együttműködés eredménye, hogy ma itt tartunk.”- tette hozzá.
Az étteremben készített fogások teljes mértékben a környék adottságaira épülnek: partnerük a Diósgyőri Lekvárműhely, a lillafüredi pisztrángos, a tojást Aszalóról, a zöldséget Hernádszentandrásról, a mézet Kisgyőrből hozzák. Fő alapanyagukat, a sertéshúst is egy környékbeli őstermelő állattenyésztőtől szerzik be, a marhahús a Hajdúságból, a bárány pedig Aggtelekről érkezik. A kenyeret maguk sütik az ónodi malomból vásárolt lisztből. Ehhez is felhasználják a biokertészet növényeit és az adott szezontól függően mindig meghirdetik az aktuális hónap kenyerét, mely lehet akár sütőtökös, sült hagymás-sörös, cukkinis, medvehagymás, rozmaringos, de céklás ízesítésű is.
Az ételek mellett az italválaszték is a helyi értékekre épül, és ezt a vendégek is nagyra értékelik: „A turisták abszolút a regionális dolgokat keresik. Szívesen kóstolják meg előételként a környékbeli kamrákból származó füstölt húsokat, sajtokat. A főétel kínálatból nagyon megy a lillafüredi pisztráng, filézve, morzsában sütve, zöldségkörettel. Emellett kifejezetten kedvelik a helyi szörpöket, kézműves söröket, bükkaljai borvidékről származó borokat, melyekből gyakran elvitelre is vásárolnak.” – tette hozzá Vargáné Bodnár Henriett.
Megérkeztek a többet költő „nyugati turisták” is
A Végállomás a speciális, attrakció-közeli lokációja miatt - a kisvasút végállomásánál helyezkedik el, innen a név is – kiváló rálátással rendelkezik a turisták összetételére is.
„Húsz éve csináljuk ezt az üzletet, rengeteg különféle nemzetiségű turistával találkoztunk már. 2010-2011-től szinte teljes fordulatot vett a turistáknak az összetétele, és egyre több a „nyugati turista”. A Tripadvisoron nagyon jól látható, hogy éttermünket a skandináv országoktól kezdve amerikai, kanadai és brit turisták is ajánlották már, nagyon pozitív visszajelzések érkeznek. Természetesen továbbra is jönnek a hazánkat hagyományosan kedvelő lengyel és szlovák turisták, az ukránok és az oroszok ugyanakkor a korábbinál sokkal kisebb számban képviseltetik magukat.”- mondta.
Ami a belföldi keresletet illeti, a fővárosból érkező közönség az étterem tulajdonosa szerint náluk is dominál: „Hétköznap alapvetően a helyi törzsvendég-bázisra építünk, a hétvégeken viszont sokan térnek be hozzánk Budapestről és a nyugati országrészről. Amikor velük beszélgetünk, tisztán látjuk, hogy rengeteget változott Miskolc megítélése. Az attrakciók fejlődésével egy nagyon vonzó turisztikai célpont lett, és szívesen indulnak el hozzánk akár az ország másik végéből is. Az az általános visszajelzés, hogy nagyon jól érzik magukat nálunk, különleges élményekkel gazdagodnak és végül jó szájízzel távoznak.”
A gasztronómiai élet fellendítésére tett erőfeszítések tehát lassan beérni látszanak. A miskolci éttermek már rendezvényektől és a szezonális kereslettől is sokkal kevésbé függenek, hiszen a turisztikai attrakciók egész évben vonzó célponttá teszik Miskolcot.
„Azt a filozófiát próbáltuk meghonosítani, hogy az étterembe-járás Miskolcon is minőségi időtöltés legyen, és ne csak a természetes szükséglet, az éhség leküzdése domináljon. Eleinte nagyon nehéz volt a magasabb minőséget és árfekvést érvényesíteni, valamint elfogadtatni az egészségesebb ételeket. Úgy látjuk, hogy a munka mára beérett, a helyi közönség is inkább az újdonságokra kíváncsi. Tudják, hogy mikor cseréljük az étlapot, és egyfajta programmá vált az új ízek kipróbálása, hétvégén beülni, és kóstolgatni. Nyitottnak lenni a világ felé. Minden vendéglátósnak ez az álma: hogy a munkája révén egy egyedi irányzatot sikerüljön meghonosítani a lakóhelyén. Ott, ahol nap mint nap él és dolgozik.” – foglalta össze Vargáné Bodnár Henriett.
(X)
