A kezdeményezésnek a "Hagyomány és innováció" című projekttel adtak keretet, ami a zalai programot egybekapcsolja egy ugyanilyen erdélyi kezdeményezéssel.

A "Civilkurázsi" Lenti Civil Szervezeteiért és Sportjáért Közalapítvány és partnere, az "Asociaţia Târnava Mică Bălăuşeri-Sărăţeni" - "Kis-Küküllő Balavásár-Sóvárad" Egyesület 50 millió forint uniós támogatást nyert a projekt megvalósítására.

Háborítatlan természet és temálvíz

A zalai helyszínt Horváth László, Lenti polgármestere mutatta be egy november végén tartott újságírói tanulmányút résztvevőinek. A szlovén határtól hat kilométerre lévő, 8300 lakosú kisvárost egy olyan komfortos helyként jellemezte, ami szorosan összekapcsolódik a környező településekkel. Több egykori önálló község ma már közigazgatásilag is a város része, mert egykor így tudtak megfelelő lakosságszámot produkálni a várossá nyilvánításhoz. A polgármester szerint mára előnnyé vált, ami korábban hátránya volt. Mivel a település a "világ végén" fekszik, elmaradt a jelentősebb ipartelepítés, de így viszonylag érintetlenül megmaradt a természet, amihez további lehetőségként kapcsolódott az utóbbi évtizedekben a termálvíz.

Innovációs műhely a helyi termékekért

A jövő tavasszal záruló projekt elsősorban a kézművesekre, illetve a helyi termékekre épül, hangsúlyozta Kovács Tünde projektmenedzser. Mivel fontos célja, hogy a Lentiben található egykori alkotóházat felújítsák, és a működéséhez megadják a további kereteket, egy olyan házat, kiállítóteret, innovációs műhelyt alakítanak ki belőle, ami lehetőséget ad a térség hagyományainak és a helyi termékeknek a bemutatására. A házban lehetőség lesz arra is, hogy alkalmanként magát a készítési folyamatot is bemutassák, de a munka igazi bemutatását a kézművesek, őstermelők saját műhelyeiben, gazdaságában tervezik. Ezt szolgálja a projekt keretében kialakításra kerülő tíz turisztikai csomag, ami kézművesek, őstermelők mellett összefogja az érdeklődőknek a térség más turisztikai értékeit. A helyi termékek, termelők mellett láthatunk több más mellett érdekes templomokat, I. világháborús katonai védelmi rendszert, arborétumot, vízibivalyokat, és bejárhatjuk a gyönyörű vidéket.

Minden csomaggal legalább 1-1 napra szeretnének olyan igazi élményt nyújtó elfoglaltságot kínálni a vendégeknek, hogy utána még vissza is jöjjenek. A közlekedés csomagtól függően változhat, de az állomások többsége biciklivel bejárható a 38 kilométeres kiépített hálózaton, 100 kilométernyi kerékpározható egyéb úton. Mehetünk gyalog is, sőt kisvonatra is szállhatunk, hisz a térségben működik az ország leghosszabb, 32 kilométeres hosszúságú egybefüggő erdei vasútja, ami egyedüliként keresztezi még a MÁV vonalát is.

A csomagok kezdő állomása többségében a Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark, de lesz olyan ajánlat, amelyik a hagyományok házából indul. A "Helyi gyógymódok nyomában" csomag például az idén kialakított, minden hónap második szerdáján működő helyi termelői piacot, a Lenti-hegyen működő termelőket és a fürdőt fogja egybe. Választhatják majd a turisták a "Hetési örökség útja", a "Kerka-völgy aranyló kincsei", a "Régmúlt idők ízei", a "Természet ereje, gyógynövények kincse", "A suttogó templom földjén", "A Torma és a sárkány legenda nyomában", a "Zala kincsei, a kőolaj, a fa és az agyag" , a "Hagyományok nyomában Letenyén" és a "Látogatás a mura menti, zalai horvátoknál" nevű csomagot is – az elnevezésekben jelzett bőséges tartalommal.

A kivi és az Izmos István földje

A helyi termékekről már a termelői piacon is érzékletes áttekintést lehet kapni. Sertésből készült húsételeket, kecske- és tehéntejből készített sajtokat és más tejtermékeket, különböző eljárásokkal feldolgozott, tartósított zöldségféléket, gyümölcsöket, savanyúságokat, olajokat kínálnak. De akár olyan helyi terméket is találhatunk, mint a mediterrán vidékeken őshonos kákiszilva, amiből Kindl Józsefnek 500 fás gyümölcsöse van a teskándi hegyen. Azt mondja, jól megél náluk, ahogy a füge, a perui földicseresznye és a kivi is. És ami nagyon fontos, keresik az emberek. Persze vannak kimondottan a tájra jellemző dolgaik is, mint például a sütőtökkompót, az "Izmos István" erőspaprikakrém, a citromos-gyömbéres töklekvár, szilvalekvár vagy a nagyszülőktől tanult módon eltett savanyúságok.

A Kerkabarabáson élő Balogh Péter lekvárokkal, olajokkal, savanyúságokkal foglalkozik. A vevők között sok a városba látogató turista és a helyi lakó. Korábban sok szlovén is átjött a szomszédból, de mostanában csak célzatosan jönnek, például dióbélért, mert az árak önmagában már nem jelentenek vonzerőt, mesélte.

Kovács Marianna Kerecsenyben a Réti-tanyán gazdálkodik, lovakat, szamarakat, kecskéket, teheneket és több fajta birkát tartanak. Szerinte a kecsketej megy a legjobban, amiben biztosan nagy szerepe van annak, hogy jobb a marketingje.

Turul Emíliáék Tótszerdahelyen "sima", tehát nem mangalica sertéseket hizlalnak. Ezekből készítenek sonkát, kolbászt, szalámit, préshurkát, szalonnát, véres- és májashurkát, tepertőt többek között. Ragaszkodnak a hagyományos készítési módszerekhez és fűszerekhez is. Ők azt mondják, ezt keresik a vevők, bár ezzel ellentétes példát is láttunk az egyik őstermelőnél, aki nem csak a húsokhoz, de még a tartósított gyümölcsökhöz is nagy sikerrel használja a chilit.

Szőtteskészítő és kosárfonó

Az újságírók, ahogy majd az "egyszerű" turisták, műhelylátogatáson is megismerkedhettek egyes termelőkkel. Így például Hácskó Imréné hetési szőtteskészítő, népi iparművésszel, aki egy Zalaszombatfáról való 140 éves szövőszéken dolgozik. A hetési szőttesek virágkora a szövőszék készítésének idején kezdődött. Az asszonyok kendert és lent vetettek, a belőlük készített fonalakból a téli időszakban szőttek ruhának, törülközőnek, függönynek való anyagokat és vastagabb vásznakat terménytároló zsáknak, ponyvának. Hácskóné Zsuzsa 1982 óta foglalkozik szövéssel, és ma meghatározó életben tartója a hagyománynak.

Dulics Margit a kosárfonást tanulta meg 46 éve. A főzött vesszők között díszítésként hántolatlanokat is használ, amikkel régen a falusi kosárfonók is dolgoztak. Azt mondja, ez már a 24. óra, amikor átadhatják a tudásunkat, hogy ne vesszen el, ezért a munka mellett csoportokat tanít még Szlovéniában is. Tinédzser lányunokája pedig érettségi után tanulja éppen a szakmát a fővárosban. Dulics Margit szerint van jövője a munkájának, mert az utóbbi időben újra divat lett a kosár, bevásárláshoz, lakásdísznek, de tároló vagy akár macskahordó eszköznek is sokan vásárolják a kosarakat.

Baumgartnerné Torma Judit biotermelő a Lenti-hegyen lévő házuk bejáratánál kialakított boltban mutatja be, mivel foglalkozik. Mindent a saját kertjében termel és a környező erdőkben gyűjt, hogy megszárítsa, savanyítsa, megfőzze, vagy más módon feldolgozza. A kis boltban padlótól a plafonig sorakoznak a kisebb-nagyobb üvegek. Galagonya, bicske, paprikák, hagymák, tucatnyi gomba, gyümölcs és megszámlálhatatlan gyógy- és fűszernövény különféle módokon feldolgozva. Azt mondja, idevalósi lányként gyerekkora óta tanulja ezeket a dolgokat. Amit otthon nem ismertek, annak utánanéz könyvekben és tanfolyamokon. Főleg turisták, átutazók és messzebbről visszajárók állnak meg a boltnál. Azt mondja, a fiatalok több lekvárt, az idősebbek több savanyúságot vesznek.

Levendula, tökmagolaj, helyi borok

Nagy M. Katalin kézműves a levendulára alapozta munkáját, életét. „Öt éve még egy gombot se varrtam fel, ma meg a négy gyerek mellett ez az életem” – mutatta be magát. Zöldséges, újságíró, kereskedő, főállású anyuka volt előző életében. Néptáncosként a többieknek ajándékba készített egyszer egy népviseletbe öltöztetett borosüveget. Akkora sikere lett, hogy megpróbálta komolyabban is csinálni. Az első zsűrizést a gyerekek végzik. Ami nekik nem tetszik, abból nem lesz sorozat. Szerinte attól még nem lesz igazán kézműves valakiből, hogy elkészít egy tárgyat. Ahhoz az is kell, hogy legyen benne elég szufla annyit készíteni, amit aztán a vásárra is kivihet, amivel meg meri méretni magát. Azt mondja, neki sikerült, visszavárják a vásárokba, otthon és máshol is keresik a termékeit.

Szekeres Frigyes méhész, olajütős. A meleg sajtolás tudományát a szülőktől hozta. A még felfutás előtt álló üzletének marketingjét erősen alapozza három szép lányára, még a nevet is hozzájuk igazítva, Szekeres lányok tökmagolaja néven forgalmazza a fő termékét. A lányok elsősorban salátára ajánlják az olajat, de ízletes hetési hagymástúrót is kínálnak belőle.

A vidék borait Fülöp András borász mutatta be. A kóstoláson pinot blanc, olaszrizling, sárga muskotály, cabernet france és egy pinot noir szőlőből készült rozé bizonyította, hogy nem csak tökolajban, borban is erősek ezen a vidéken.

Jóslás a grillázstortából

Iklódbördőcén a közösségi házban a lakodalmak egyik fontos kellékét, a pörkölttortát mutatta be Farkas Jenőné készítés közben. Grillázstorta néven talán jobban el tudja képzelni mindenki a karamellizált cukorból, dióból készített édességet, amit a mai szokások szerint baseball-ütővel zúznak szét a nászéjszaka előtt, hogy a szerte repülő darabok számából megjósolhassák a boldog éveik várható számát.

Ugyanitt kóstolhatták meg az érdeklődők Tóth Károly őstermelő mangalicasertésből készült termékeit. A kolbászokban, szalámikban nincs más, csak mangalica, kivételt csak a vadhússal megbolondított készítmények jelentenek.

A felcserélt templomok

Szécsiszigeten Wágner Sándorné, vagy ahogy inkább ismerik, Kati néni vezette körbe a társaságot a Mária Terézia uralkodása idején épített katolikus templomban. A templomot a híres törökverő II. Szapáry Péter gróf építette, mert raboskodása idején fogadalmat tett, hogy két templom emelésével hálálja meg remélt szabadulását. Állítólag véletlenül összecserélték a terveket, és a kisebbik került Letenyére, a nagyobb Szécsiszigetre.

Az égetett fa cölöpökre épített, borral kevert malterral erősített falu templom ma is eredeti barokk berendezéssel, orgonával, freskókkal látható. Különlegessége egy fából készült Fekete Madonna és az oltár mögött lévő, a búcsúi körmenetek idején a hívek által is bejárható purgatórium rész. További érdekessége a templomnak az oltár fölötti oratóriumban látható egyháztörténeti gyűjtemény.

Szécsisziget másik látványossága a Kerka holtága mellett álló vízimalom, az egykor itt működő 94 malom egyetlen megmaradt darabja. Igaz, már ez is más célokat szolgál, de az épület és a bent látható kiállítás még őrzi a hajdani molnárok emlékét. A földszinten Lengyelné Csondor Katalin mutatja be gyógynövényekből, gyümölcsökből összeállított készítményeit. A teákhoz, krémekhez, meglepő ital és salátakeverékhez akár egy talpmasszírozó mondókát is hallhatunk a Zöldboccsal, Kata legújabb varázsbarátjával.

A malom második szintjén kiállítás látható a molnárok eszközeiből, de meg is szállhatunk a szépen helyreállított ódon épületben kialakított molnárszobákban.

A "Hagyomány és innováció" projektnek nem része, de várhatóan jelentősen profitálni fog abból a most zajló fejlesztésből, amivel tovább bővítik az 1978 óta folyamatosan gazdagodó fürdőkomplexumot. Az önkormányzat reményei szerint 2015 végén már egy négycsillagos, kétszáz férőhelyes négyemeletes szállodával és hasonló szintű étteremmel tudják fogadni azokat a magasabb igényű vendégeket, akiknek jelenleg távolabbi településeken kell megszállniuk, ha Lentiben időznek. A nettó 3,3 milliárdos beruházás keretében látvány- és élményelemekkel fejlesztik a fürdő fedett szolgáltatásait, így a többi vendég számára is bővül a kínálat.