2015-ben számos település önkormányzata növelte az idegenforgalmi adót – írja a Világgazdaság.

2015-ben Gyöngyösön a legmagasabb az idegenforgalmi adó mértéke, 505 forint, míg 2014-ben csak 400 forint volt ez az összeg. Ez egyben a törvényi maximumot is jelenti. Mivel éves szinten mintegy 130-140 ezer vendégéjszakával büszkélkedhet Gyöngyös, ezért az önkormányzat költségvetését közel 70 millió forinttal gazdagíthatják a vendégek. 

Az 500 forintos határt még Tapolca, Tihany és Martfű érte el. Tapolcán az adóemelés mintegy 10 millió forint plusz bevételt jelent. Tihanyban a 115 ezer vendégéjszaka 57 millió forintot eredményezhet, Martfű esetében pedig nagy szükség lehet a bevételekre, mert mindössze 20 ezer éjszakát tudnak felmutatni, amiből 10 millió forint jöhet össze.

Budapest mellett főleg a balatoni települések költségvetésében játszik kiemelkedő szerepet az idegenforgalmi adó. Hévízen 2015-ben is 450 forint marad a teher. Siófok nem változtatott a 400 forintos mértéken, de Balatonfüred 470 forintban állapította meg az adómértéket a tavalyi 460 forint helyett. Ez 600 ezer vendégéjszakával számolva 280 millió forintot terelhet a város büdzséjébe.

Balatonkeresztúr csak 250 forintot kér, de Balatonfűzfő, Balatonvilágos és már a Balaton Sound fesztiválról híres Zamárdi is ugyanannyit kér a nyaralóktól, mint Siófok. A megyeszékhelyek közül csak Debrecen és Győr emelt, utóbbi Székesfehérvár, Szeged, Eger és Miskolc mellett a legdrágább nagyváros a 450 forintos teherrel, pedig eddig 300 forinttal az olcsók közé tartozott.

A győri költségvetés a mintegy 320 ezer vendégéjszaka után 143 millió forinttal gyarapodhat.

Nem véletlen, hogy a kevésbé népszerű Békéscsaba, Szolnok, Salgótarján és Tatabánya viszonylag alacsony, mindössze 200 forintos adóval próbálja csalogatni a potenciális látogatókat. A turisztikai szempontból releváns települések közül Siklós, Karcag és a Forma 1-es futamra érkező szurkolók miatt fontos Mogyoród is 440-450 forintos szintre emelt.