„Nálunk csend és jó levegő fogadja a látogatókat” – mondta lapunknak Szilvai Attila polgármester, aki immár több mint három évtizede irányítja a kis falu életét. Helyben született, így mindenkit ismer és szívesen kalauzolja a vendégeket a településen. Valamikor a Tomori, a Rákóczi és a Téglássy család birtoka volt ez a kis falu. Ám az 1600-as években teljesen elnéptelenedett. Később 10-15 família települt ide, majd az 1900-as évek elején már sokkal többen találtak itt otthonra.
Két vendégház és a vidék ízei
Negyedszázaddal ezelőtt még csaknem négyszázan éltek Tomoron, azóta viszont – főleg a fiatalok közül – körülbelül százan költöztek el innen. Ám a vendégszeretet töretlen maradt. Manapság két vendégház működik, ahol egyszerre közel hatvan turistát szállásolhatnak el. A tulajdonosok gondoskodnak arról, hogy az érkezők megismerkedhessenek a vidéki élettel és a helyi konyhával. Mint megtudtuk, ebben a szép környezetben sok cég tart továbbképzéseket és szakmai találkozókat, konferenciákat. A vendégek az ország különböző részeiből jönnek Tomorra, de olykor külföldi látogatókat is fogadnak. Közülük többen a helyi nevezetességeken kívül a magyar-szlovák határhoz közeli történelmi örökségeket is igyekeznek megismerni. Így például szívesen látogatnak el a szlovákiai Betlérbe, az Andrássy-kastélyba vagy a tornai várba, Kassára, illetve az UNESCO „Ember és bioszféra” programjába sorolt Szádelői-völgybe is. Ezek a célpontok Tomorról autóval alig egy óra alatt elérhetők.
A falu leghíresebb személyisége a helyi születésű Tomori Pál, az egykori kalocsai érsek volt, aki a törökök elleni 1526-os vesztes mohácsi csata egyik hadvezéreként állt a magyar csapatok élén, a harcok során vesztette életét. Emlékére a falu központjában parkosított díszteret alakítottak ki, ahol a vitéz érseknek Kovács István miskolci művész által alkotott teljes alakos bronzszobrát helyezték el. A gyerekek örömére modern játszóteret is építettek, továbbá felújították a református és a görögkatolikus templomot is. Egy Németországból hazatért magyar állampolgár kezdeményezésére és támogatásával pedig római katolikus kápolnát is építettek. A múltat idézi a fából készült régi harangláb, amely 1899-ből való. Egy régi felújított épületben pedig két gyerekcsoporttal működik az óvoda.
A pecások hódolhatnak szenvedélyüknek
Tomoron szabadidőközpont is működik, ahol teniszezhetnek és a lövészetet is kipróbálhatják a vendégek. Korábban itt gyakoroltak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei sportvadászok, akik vizsgát is tettek lövészetből. Ezt a helyet a közeljövőben felújítják és tovább fejlesztik. A horgászokra is gondoltak a faluban, két tavat is találhatnak a pecások itt. Mindkettő gazdag halállománnyal rendelkezik, tehát jó lehetőség nyílik a szerencsés kapásokra. Ezért a következő években szeretnék, ha még több horgász érkezne Tomorra.
Szilvai Attila polgármester azt is elmondta: az önkormányzat arra törekszik, hogy megőrizze és bemutassa a turistáknak a falu értékeit. Közöttük például a helyben, házilag termelt javakat, így a szilvapálinkát vagy a gyümölcsök közül a barackot, a meggyet, továbbá a disznóvágáskor feldolgozott különböző húsokat. Az önkormányzat szervezésében évek óta tenyésztenek sertéseket, valamint zöldségféléket is termelnek Tomoron. Tavaly pedig – a jövőre gondolva – közel ezer különféle gyümölcsfacsemetét ültettek el.
Aki a falu történetét kutatta
A gazdag múlttal rendelkező település történetének kutatásával az elmúlt évtizedekben többen is foglalkoztak. Közülük kiemelkedett Tomor egykori szülöttje, Nagy-Buza Béla középiskolai tanár. Váratlan halála miatt az önkormányzat szeretné, ha a jeles tanár által felhalmozott tomori kutatási anyag méltó helyére, a falu birtokába kerülne. Ezért mindent el is követnek, hogy nyomtatott formában is megjelenhessen majd a fennmaradt kézirat.
