Móricz Zsigmond Magyarország utolsó tündéri mezejének nevezte a szabolcsi vidéket. Hogy ez így is maradjon, azért többek között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett, amikor a megye turizmusának fejlesztése és népszerűsítése érdekében létrehozta az új Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi brandet, amely a Tündérmező nevet viseli. Jogosan gondolták úgy, hogy Tündérmező hívó szó a turistáknak, jelképe lehet az itt élő embereknek, védjegye, elismerése az itt előállított értékeknek.

Jánkmajtis felé utazva Horváth Balázs, a FATOSZ irodavezetője a napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegyről szólva elmondta, hogy a 2011 óta eltelt 4 évben a vártnál jóval magasabb számban jelentkeztek minősítésre a falusi vendégházak, melynek eredményeként eljutottak az ezredik védjegy átadásáig. A napraforgós minősítés legfőbb célja, hogy támpontot jelentsen a tudatos turisták számára, akik a minőségi falusi szálláshelyeket keresik, de emellett az is, hogy a napraforgó a falusi turizmus igazi jelképévé váljon. A magyar állam tulajdonában lévő védjegyrendszert a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízottjaként a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) koordinálja, és végzi a szálláshelyek minősítését.

Jánkmajtison a Bíró Vendégház nyerte el az ezredik Nemzeti Tanúsító Védjegyet, amelyet dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár adott át a csütörtöki ünnepségen. Bíró József tulajdonosnak. Az esemény jelentőségét mutatta, hogy a térség szinte összes falusi turizmussal foglalkozó szakembere ott volt, akik nemcsak az államtitkár helyettesével, de a megye országgyűlési képviselőjével is eszmét cserélhettek.

A Bíró porta 4 szobával és 10 férőhellyel várja vendégeit, akik az ukrán és román határhoz egyaránt közel eső település 15-20 kilométeres körzetében számos természeti és épített, kulturális vonzerő nyújtotta kikapcsolódási lehetőségét élvezhetik. A vendégház üzemeltetői nemcsak szállást adnak, hanem a szatmári táj értékeinek és tájjellegű termékeinek népszerűsítését is végzik.

Jánkmajtis vendéglátóin kívül közel 160, napraforgós minősítéssel rendelkező vendégház várja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vendégeit. A falusi szálláshelyek érdekképviseletét az 1992-ben alapított Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete látja el.

A vendégház bejárása után a szomszédos gyümölcsfeldolgozó-telepet néztük meg, ahol most éppen az almát és a diót válogatták.

Nagyszekeresi templom

A Középkori Templomok Útja programról a Nagyszekeresi templomban kaptunk tájékoztatást Deák Atillától, aki elmondta, hogy ezen a címen született meg az a tematikus útvonal, amely a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné megismertetni az érdeklődőket. Ez a tematikus útvonal mutatja be a valaha egy történeti régiót alkotó Északkelet-Magyarország, Kárpátalja, valamint a Partium északi részének középkori egyházi örökségét.

A Középkori templomok útja az elmúlt évek során rendkívül dinamikusan fejlődött, bővült és mára az egyik legjelentősebb turisztikai vonzereje lett a térségnek.

Adj’ Isten Szatmárban – Legyen nemes Szatmárban!

Cégénydányádon a település turisztikai vonzerejét annak polgármestere, Kelemen Róbert mutatta be, aki saját bevallása szerint is Szatmár szerelmese. Mint mondta, bár Magyarországon 1947-ben mindenféle nemesi címet megszüntettek, de erkölcsi értelemben ma is lehetünk „nemesek”. Szatmári nemessé avatás a Szatmárért elkötelezett, példaértékű munkát ismeri el, ami lehet egy néprajzi kutatásban való részvétel, vagy olyan egyedi dolog, ami idevonzza az országból és határon túlról is a turistákat.

Vagyis nemessé lehet bárki, aki Szatmárért tesz. És hogy példát is mutasson ebben a törekvésben, oroszlánrészt vállalt abban, hogy a községben jól költsék el a pályázati pénzeket.

Ennek többek között az is az eredménye, hogy létrehozták az Adj’ Isten Szatmárban turisztikai összefogást. A Cégénydányádban található turisztikai szolgáltató és információs központ a térség szolgáltatói között is kapcsolatot teremt, összefog, harmonizál, de emellett egyfajta minőségi kontrollt is gyakorol.

A térség legfőbb, gasztronómiához kötődő turisztikai kínálati elemei a 191 millió forintos beruházással felépített nemesi porta és kézműves udvar, a Penyigei Lekvárium, a Panyolai Pálinkaház látványfőzdéje, a Szatmári Ízek Háza lekvárfőző és gyümölcsaszaló tanfolyamai, Makay Béla füvesember gyógy- és fűszernövénytúrái, szatmári hagyományos ételeket készítő főzőtanfolyamok, fúziós főzőtanfolyamok sztárszakáccsal és/vagy gasztrobloggerrel, rétes és kemencés workshopok, mini pálinkafőző- és kóstolókurzus, parasztképző, falusi disznótor, kóstolók, bemutatók, üzemlátogatások.

Szó esett még a Magyar Népi Ízőrző Lovagrendről, amely a magyarságra jellemző, évszázadokon át kialakult, őrzött és kedvelt ételeinek receptjeit, elkészítési módjait, valamint a híres magyar vendégszeretetet szeretné megőrizni az utókornak. A Lovagrend ünnepélyes külsőségek közepette alakult meg Nyírbátorban.

A cégénydányádi kastély látogatóbarát fejlesztése

Nem mulaszthattuk el a Cégénydányádi Kölcsey-Kende Kastély megtekintését, amely a Magyar Állam tulajdonában és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében van. Habarics Béla, az igazgatóság tájegységvezetője elmondta, hogy a kastély klasszicista stílusban épült a Szamos partján, a régió kiterjedésben legnagyobb és szerkezetében legjobban megmaradt angolparkjában, 1958 óta műemlék. A HNPI kiemelt célja a műemlék kastély és a védett kastélypark megőrzése, fenntartása, múzeum formában történő üzemeltetése. A kiállítások megtekintésén túl további ökoturisztikai attrakció lesz a kastélypark látogatása, a park természeti kincseinek bemutatása. A mintegy 500 millió forint értékű beruházás „A cégénydányádi kastély látogatóbarát fejlesztése” című pályázat keretében, az Európai Unió és a hazai költségvetés finanszírozásában valósul meg. Óriásplatánok, vérbükkök, tulipánfa, szelídgesztenyék, vöröstölgy, a több mint 100 éves páfrányfa, hamisciprus, virginiai borókafenyő, öreg simafenyők, feketefenyők, s a bokrok közül például az édeskés, erős illatú jázmin gondosan tervezett, színben-formában összehangolt fajtái alkotják a kert növényállományát.

Az éjszakát a szintén négy napraforgós szálláshely, az Akácliget Vendégház vendégeként, Jánkmajtison töltöttük. A vendégház akácos erdő közepén, közvetlen a tóparton kínál kikapcsolódási és pihenési lehetőséget látogatóinak. Horváth Balázstól megtudtuk, az a tény, hogy simogatható birkákat tartanak, plusz pontokat jelentett a négy napraforgós védjegy elnyeréséhez. Mint ahogy az is, hogy több szobában is van infraszauna, és a ház mögött hatalmas, fűtött dézsafürdő várja a vendégeket.

Vendéglátó Tivadar

Reggeli után Tivadar községbe utaztunk, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falusi turizmusának egyik, mára igazán klasszikussá vált települése. A 230 lakost számláló kisközség a vidék egyedülálló jellegzetességéhez igazodva folyamatosan formálja, építi-szépíti arculatát. Az aktív turizmust kedvelők számára kiváló szabadidős lehetőséget nyújt a Tisza partján elterülő strandja, mely vízitúrák kedvelt állomása. A településen több mint nyolc, napraforgós minősítéssel rendelkező, tapasztalt falusi szállásadó fogad vendégeket.

Tivadar község polgármestere, a legrégebbi falusi vendégház tulajdonosa sorolja az itteni turisztikai ajánlatokat: horgászat, kerékpártúra, természetjárás, kenutúra. Danó Sándort már negyedszer választják meg a község első emberének, felesége óvónőként dolgozik. A falusi vendéglátást 23 éve kezdték el, és a hosszú idő alatt biztos vendégkörük alakult ki. A polgármester szerint az állandó lakosok többszöröse nyaral ebben a községben.

Példájukat többen is követték, a legújabb porta a Tündérkert vendégház nevet viseli, a tulajdonos házaspár Fehérgyarmaton lakik, a ház alakítása, építése lassan a befejezéséhez közeledik, mondja Pálfy László, a házigazda.